Shooting stars - Captain America ✔️

Harmadik

A tárgyalóban vártuk Furyt hogy végre megérkezzen. Páran próbálták oldani a feszültséget, vagy néha Steve és Tony kezdett bele egy veszekedésbe. De a szokásosnál mindenki csöndesebb volt.
-Áh jó látni hogy mindenki ittvan - Fury nyit be az ajtón, mögötte egy egyenruhás nővel. Körbepillant a termen és fojtatja - Bartonon kívül persze.
-Nem térhetnénk a lényegre? - szólalt meg Tony feszülten - Szerintem mindegyikünk látta azt a kurva felvételt. Most az a kérdés hogy Ana repül-e a csapatból vagy nem.
-Látom hogy még mindig nem a türelem embere. De a kérdésére válaszolva ha aznap jövök ide amikor láttam a felvételt gondolkodás nélkül kihajítom. De most? Természetesen nem. Stark hova gondol? - Fury közbevágott a milliárdos mondatában - De természetesen a média és a kormány válaszokat várnak.
-És akkor nekik mit mondunk? Jófejségből itt maradhat? - Steve a szokásos nyugodt hangján szólalt meg - Nem hiszem hogy ezt elfogadnák válasznak.
-Köszönöm Kapitány az észrevételt persze erre is találtunk már ki egy megoldást. - A mögötte álló nő most előhúz egy elég vastagnak tűnő dosszét és átnyújtja neki - Ha ezt aláírja akkor megfogadja hogy egy éven keresztül a kormánynak, pontosabban nekem fog dolgozni és amint a képességeit másra használja azonnal terroristává nyilvánítják az ország szemébe plusz még más kevésbé releváns dologgal együtt.
-Azért még átolvashatom? - hirtelen nem tudtam mit reagálni erre. Túl sok volt ez nekem egyszerre, nem nagyon tudtam hova tenni rengeteg dolgot.
-Persze de ne tartson sokáig. - Fury összecsapta a két tenyerét - Azt hiszem mi itt végeztünk. Ha van valami baj azt úgyis észreveszik amúgy meg úgyis tudják hol érnek el. - ezzel a végszóval pedig el is ment, otthagyta minket.
Nat húzta magához először a papírköteget. Pár sort olvashatott csak el, de inkább vissza is lökte az asztal közepére.
-Bassza meg - oroszul káromkodta el magát
-Ennyire rossz? - Oroszul válaszoltam neki, amire először meglepődött, de angolul válaszolt.
-Inkább olvasd el te is.
Pár sorig jutottam én is, de tovább nem is akartam olvasni. Ahogy leszűrtem ezekből, az lenne a lényege hogy úgy ugrok ahogy fütyülnek nekem.
Steve is átfutotta a szöveget, de inkább ő is visszarakta az eredeti helyére.
-Ez szörnyű.
-Ezt mi is tudjuk Rogers köszönjük szépen. - Tony is a kezébe vette - Átnézethetem az ügyvédeimmel de nem hiszem hogy sokra mennénk vele - Stark is visszarakta az asztalra, majd előhúzta a telefonját és ő is kiment.
-De csak 1 évre szólna. - nem tudtam sokat hozzá fűzni. A személyes adataimon kívül, vagy legalábbis amit annak hiszek, nem emlékeztem semmire, főleg nem a jogra, így nem tudtam nagyon sokat értelmezni a szövegből.
-Ugyan már Ana. Megoldják ők hogy csináljanak belőle többet is.

***

-Szerintem egy hamar ki fogják találni hogy mi legyen. - Steve elhozott sétálni, nem sokkal az után hogy vége lett a beszélgetésnek. Most leginkább arról nyugtatott hogy Tonyék biztos meg fogják találni a módszert hogy visszahozzák az emlékezetem. Steve nagyon bízik, leginkább Tonyban, de nem is kételkedem hogy ne tudnák azt megoldani.
Éppen befordultunk abba az utcába, ahol a Bosszúállók torony áll, de innen nem messze észrevettem az én arcképemet. Mellette pedig olyan szavak álltak hogy "Terrorista" és "Halál"
-Halál. Ez tetszik, lehetne a szuperhős neved. - Steve próbálta egy kicsit oldani a hangulatom, bár most nem igazán jött össze
-Steve ez nem vicces. Az emberek utálnak engem.
-Hé ha ez segít akkor én is elárulhatok valamit. - mellém sietett és ismét elindultunk vissza a toronyhoz - rólam is csináltak ilyeneket. De amint látod még mindig itt vagyok.
Válaszolni szerettem volna ám ezt egy kiabáló férfi hang megakadályozta. Nem messze tőlünk ugrott le, valószínűleg egy ház tetejéről, egy fém karú hosszabb hajú férfi. Az arcát maszk takarta el így csak a szemét lehetett látni. Gépfegyver volt nála, amivel hezitálás nélkül ránk is lőtt. Mindketten félreugrottunk, bár egyikűnknek sem volt fegyvere így elég egyenlőtlen volt a helyzet.
-Ez mégis mi a fasz? - át kiabáltam Stevenek aki egy fal mögött rejtőzködött
-Valószínűleg érted jött. Őket mutatta a híradó.
Beszélgetésünket a felém repülő egy vasdarab zavarta meg, ugyanis én csak egy kuka tömeg tudtam menedéket szerezni. Szerencsére az érzékeim megint nem hagytak cserben, így könnyen elugrottam még mielőtt eltalált volna.
De most szemtől szembe találtam magam az emberrel. Stevenek igaza volt, csak most sikerült észrevennem a HYDRA logót a karján.
Épp rámlőtt volna, de a tár kifogyott, így egyszerűbb dolgom volt nekem is.
-Steve kifogyott! - ordította a szőkének, majd a késemet előkaptam a csizmámból.
-Bassza meg! - a testsúlyomat és a lendületemet akartam használni hogy kidöntsem az egyensúlyából, de gyorsabb volt mint én. Ki akartam ugrani alóla, de magával rántott. Így csúsztunk pár métert, majd behúztam neki. Ez kicsit eltérítette, mert fél tuttam állni előtte, de ő se hagyta magát olyan könnyen. Nekem támadt és próbált ütni ahol ért. A késemet a csúszásnál valahol elhagytam így csak az érzékeim maradtak ellene.
Bár bármennyire próbáltam védekezni, előbb küldött földre mint én őt.
Egy falhoz vágott neki, amit talán pár percre az eszméletét is vesztettem. Ekkor csatlakozott be Steve. Bár nem sokáig tarthatott, hisz amikor magamhoz tértem, már szirénákat lehetett hallani amik felénk tartottak.
A hosszú hajú ennek hallatára próbált volna menekülni, de Steve nem igazán engedte neki.
Mire melléjük értem Steve valahogy levette a maszkját is, valószínűleg akkor amikor hozzávágott valamit.
-Bucky? - a hosszú hajú lassan fordult meg, de amikor megláttuk az arcát, Steve teljesen lefagyott.
-Ki a franc az a Bucky? - ezzel a mondattal pedig ott is hagyott minket, és el is ment, a erről jött.

***

-Steve? - a katona az egyik SHIELD autóban ült, éppen a karját kötözték, ugyanis szerzett rá egy elég nagy és mély vágást. Megvártam amíg az orvos végez ezzel, és folytattam - Ez mégis mi volt? Ő volt az a Bucky akit keresel?
-Igen. - sóhajtott, majd egy kicsit megmozgatta a karját. A mozdulataiból láthatóan fájt neki, bár ezt próbálta nem kimutatni - Teljesen átmosták az agyát - a szemembe nézett és így folytatta - Nem ez volt az a Bucky akit megismertem. Ezért sem akarom hogy te aláird azt a papírt. Ki tudja hogy veled mit tehetnek?
-Steve az én esetem teljesen más. - próbáltam volna folytatni, ám Tony félbeszakított minket.
-Na Steve hagyd abba a csajozást. - Tony a vállamra tette a kezét és úgy fojtatja - Happy visszavezet téged a Toronyba, én meg vigyázok a barátnődre.
-Nem a barátnőm!
-Nem vagyok a barátnője! - egyszerre szólaltunk meg, ami Tonyt egy kicsit meglepte.
-Bocsánat - rakta fel a kezét védekezően - Na de menjünk. - rácsapta Stevere az ajtót, majd engem egy másik kocsihoz vezetett.
-Itt én vezetek ha nem baj - egy sportkocsi ajtaját nyitotta ki előttem, ami valószínűleg többe került mint az életem.
-Csak nyugodtan. - be ültem én is, majd mi is elindultunk, két fekete autóval mögöttünk.