"fyodor."

xxii.

Feladó: ninuss.o@gmail.com

Címzett: fyo.dostoyevsky@yandex.ru

Tárgy: [Re] búcsú

Először még csak a megszólításaid miatt remegtem, utána a vallomás borította pírba az arcom. Fyodor, te meg akarsz ölni engem?!

Amióta először láttalak, arra vártam, hogy megérinthesselek! Miért gyötörsz most ezzel a csókkal? Hónapokig fogok áhítozni utána.

Nem éltem olyan életet az intézetben, mint némelyik barátom, így, mondhatni, egészen tapasztalatlan vagyok a fiúkkal. Különben sem tetszettek, egyik sem hasonlított hozzád (nem hiszem el, hogy kimondom!), és veled lenni olyan, mintha az álmaim végre beteljesültek volna.

Minden testvérem elment, mintha nem szeretnék Németországot, Asu meg is házasodott Amerikában. Evidens volt mellettük, hogy sose számítottam német férjre, különösen, mióta én lettem az Obermark főhercegnő, a családunk nevének utolsó valamirevaló hordozója. Tudom, hogy megy ez... vajon van ennek köze hozzád? De ha csak azért kerestél, mert épp ez, épp Obermark vagyok, nem számít. Ugyanúgy hozzám tartozik a cím, mint egy anyajegy, és erőszakkal sem tudnák eltávolítani tőlem.

Nem kérem, hogy bánj velem hercegnőként, csak szeress, és én is szeretni foglak. Sosem érdekelt a hercegnősdi, mert a testvéreim kikacagtak miatta. Nekik a normális élet többet ért ennél, de nekem titokban azért számított. Azonban, ha valaha teher lesz, én is lemondok róla – amúgy sem tudom, a nevem és rangom ér-e bármit a világ más pontjain, különösen, ha -né leszek, a te neveddel összekapcsolva.