Huszonegyedik

2.4K 185 35
                                    

ME: Itt vannak! Látom őket! 

LEVI: Rossz érzésem van… 

ME: PUTTONY? Élsz még?... Puttony!  Érzem a pulzusát! 

LEVI: Én… nem… Linda meghalt. 

ME: MI? Miért? 

LEVI: Olyan, mintha kitörte volna a nyakát. Segítsünk Puttonyon! Viszem a hátamon, te fogd a puskát! 

ME: LINDA! 😭

LEVI: Majd gyászolunk, ha hazaértünk! De most itt kell hagynunk Lindát, mint a többieket… 

ME: Minden az én hibám! 😭

LEVI: Hé! Semelyikünk hibája! Sietnünk kell, amíg van lámpánk! 

ME: Linda visszajövök, megígérem! Ne haragudj! 😭

LEVI: Mario már évek óta figyelhetett téged… csak az alkalomra várt. 

ME: Akkor miért nem csak engem ölt meg? Miért kellett mindenkit… 

LEVI: Elmebeteg volt. Előttünk is megölt pár embert! Helen és Vanda is majdnem úgy végezte. 

ME: Linda azért ijedt meg, mert erre hoztam a gyilkost! 

LEVI: Érdekes belegondolni, hogy most már én is gyilkos vagyok…

ME: Te önvédelemből öltél, az teljesen más…. 

LEVI: Vanda vezetsz minket? 

ME: Vagy Helen. Ti tudjátok, merre van a faház ugye? 

LEVI: Köszönjük! 

ME: Azt hiszem, sokkos állapotban vagyok. 

LEVI: Még negyed órányi járás és elérjük az utat. Addig ne omolj össze oké? 

ME: Megpróbálom elfelejteni… 

LEVI: Elérjük az autókat, visszamegyünk egy lakott területre és hívunk segítséget! Végre elhúzhatunk erről a horrortanyáról! Siessünk! 

CONTACT ✖ befejezett ✖Donde viven las historias. Descúbrelo ahora