A matek óra tök unalmas volt, ráadásul fogalmam sem volt semmiről főleg hogy az előző sulimban a matek volt az a tantárgy amiből szörnyű voltam. Annyira untam magam, hogy már csak össze vissza kerestem a szempárokat megint, viszont most sajnos nem Corbynéval találtam szembe magam, mert velem ellentétben ő figyelt, és szorgosan jegyzetelt. Lehet többet kéne vele lógnom és akkor megérteném a matekot. Vagy csak amúgy is. Várjunk miért mondom ezt? Jó inkább a matekra kéne koncentrálnom.
...
-Szia Liv! Lenne kedved ma velünk enni? -Jött oda hozzám Daniel.
-Szia! Természetesen! De kiket takar az a
,,velünk'' ?
-Hát Zach, én és gondolom Stella is jön mert mindig velünk eszik.
-Ja jólvan akkor mindjárt mehetünk csak lerakom a cuccom! Eljössz velem?
-Persze, gyere!
A folyosón megláttam Corbynt egy lánnyal beszélgetni, pontosabban a lány beszélt neki nagyon valamit. Valószínűleg azzal a Tracy akárkivel beszélgethetett mert ismerős volt a nyávogós hangja. Pont odanéztem, mikor Corbyn is rám, de csak megforgatta a szemét és mosolygott.
-Hé, hozzád beszélek! -Hallottam Tracy hangját mikor látta hogy Corbynt nem igazán érdekli mit beszél.
-Na és mizu Corbynnal? -Kérdezett rá Daniel. Komolyan miért kérdezi mindenki ezt?
-Hát igazából semmi, de nagyon rendes srác és jóban vagyunk nagyon.
-Ahaa, értem örülök hogy máris barátkozol! -Mondta, a barátkozol szót hangsúlyozva.
Most nem értem miért ilyen. Ha nem örül neki akkor minek kérdez rá? És miért nem örül? Najó én már nem tudom mi történik.
-Sziasztok! Végre itt vagytok! Éhen döglök! -Üdvözölt minket Zach az ebédlőbe érve.
-Neked is szia Herron! -Mondta nevetve Daniel majd lekezelt vele.
-Stella hol van?
-Nem tudom azt hittem veletek van. -Vonta meg a vállát a fiú. Látszik hogy csak a kajára gondol.
[ Jack szemszöge] :
Nagyon tanácstalan vagyok most. Gabbie nem hallgatott végig tegnap, de hát nem is érdekel igazából, mert sosem volt olyan komoly a kapcsolatunk. Inkább attól félek hogy bosszút akar majd állni rajtam és ki tudja milyen idiótaságot fog kitalálni. Viszont van valaki más aki felkeltette az érdeklődésemet... épp megláttam az ebédlő felé sétálni, szóval meg is ragadtam az alkalmat, és megállítottam.
-Öhh szia Stella ne haragudj!
-Jé szia Jack? Mi a helyzet?
-Gondolom Liv elújságolta hogy tengap délután együtt voltunk bent, és neki mondtam már hogy egyszer eljöhetnétek velünk deszkázni.
-Mármint hogy én is?
-Igen! Te, Liv, Corbyn és én.
-Persze, ez nagyon jól hangzik! És mikor?
-Például most órák után? Hány órád van?
-Nekem 6, de Corbynéknak 7. De megvárhatjuk őket.
-Jó, nekem is 6. Akkor majd megvárjuk őket. Örülök hogy ezt megbeszéltük. Akkor a 6. után gyere az aulába.
-Ott leszek! Szia!
-Szia!
El se hiszem hogy megtettem ezt. És egyáltalán nem ellenkezett. De vajon mit gondolhatott rólam? Hogy én, a suli egyik leghíresebb fiúja elhívta deszkázni? Ráadásul én csak jövő hónapban leszek 18, ő pedig már annyi.
[ Olivia szemszöge]:
Mi már rég ettünk mikor megláttam Stellát közeledni.
-Hát te hol a francba voltál?
-El nem fogjátok hinni mi történt! -Ült is le közénk izgatottan.
-Csak nem Jack szólított le? -Mondtam szarkazmus szerűen.
-De igen! És azt mondta ma menjünk el deszkázni! -Annyira boldog volt ahogy ezt kimondta.
-Najó,pedig csak vicceltem, de ennek nagyon örülök! De ugye tudod hogy nekem 7 órám van?
-Igen, jól tudom! Majd megvárunk titeket.
-Mi? Titeket? Miért ki jön még?-Volt egy sejtésem.
-Na vajon? Várj segítek! C-vel kezdődik a neve és Orbyn-ra végződik.
-Huhh ez nehéz de talán Corbyn?
-Bingó! És tiéd a garantált 5 ezer dollár nyeremény! -Ezt szeretem nagyon Stellában hogy olyan hülye mint én. A fiúk is már csak nevettek rajtunk.
-Juhúú! Egyébként milyen órátok lesz még?
-Nekem már csak angol.
-Zach nekünk milyen óra lesz?
-Asszem magyar meg biosz. Basszus ez nem a mi jelző csengetésünk?
-Honnan tudjam? Mennyi az idő?
-12:45. Akkor a miénk! Gyere siessünk!
-Jólvan,akkor tali a szekrényeknél 7.óra után sziasztok! -Köszöntem el gyorsan, majd próbáltam utolérni Zachet, mivel még fogalmam sem volt hogy hol vannak a bizonyos termek.[Stella szemszöge]:
-Na jó, ez lehet fura lesz de... -Kezdett el valamit Daniel.
-De?
-Nem tudod hogy mi van Olivia és Corbyn között? Vagy hogy Olivia mit gondol róla?
-Miért olyan fontos? -Néztem rá kérdően.
-De ha nagyon tudni akarod igazából azt mondja hogy semmi olyanra nem gondol, de én látom rajta hogy nagyon kedveli. -Ahogy ezt kimondtam Daniel nagyon szomorúnak tűnt.
-Ohhh...nekem is hasonlót mondott... kérhetek egy szívességet? Most hogyha mentek akkor elmondanád hogy mit csináltatok? Vagy hogy ők mennyire voltak úgy el. -Hogy tessék? Ez teljesen le sokkolt. Miért érdekli őt ennyire Olivia?
-Jaj Daniel.... ne mondd hogy bele szerettél...
-Hát... az az igazság hogy én sem tudom. Viszont az zavar hogy Corbynnal ennyire kijön, velem pedig alig beszélget.
Erre nem számítottam hogy ezt fogja mondani...
-De Daniel... ha tetszik neked akkor tenned kell érte mert így semmiképpen nem szerzed meg.
-Tudom, de ez olyan szánalmas hogy az unokatesóm legjobb barátnőjére állok rá nem?
-Egyáltalán nem.... egyébként semmit se sejt? Adsz neki jeleket?
-Próbálok de tudod hogy béna vagyok ebben.
-De nekem most mennem kell órára, majd később még mindenképp beszélünk erről jó?
-Rendben, nekem is mennem kell úgy is. Szia!
...
A 6. órán már nem is figyeltem oda, mert csak arra tudtam gondolni hogy utána Jackkel leszek majdnem egy órát KETTESBEN! Nem is tudom mi lesz. Vagy hogy egyáltalán el tudunk e beszélgetni. Habár Oliviával kijött akkor valószínű velem is ki fog. Óra elején mondtam a tanárnak hogy engedjen el jelzőkor, hogy még összeszedjem magam. Lehet hogy én hajtom fel ezt az egészet, de szó szerint a crushom elhívott magával valahova igaz lesznek mások is, de most ebben a kis időben nem. Nagyon izgatott vagyok. Hála istennek meg is szólalt a jelző csengő, szóval fogtam a cuccom és egy gyors ,,Viszlát, sziasztok'' után ki is siettem a teremből.
YOU ARE READING
FROM YOUR LOVER
FanfictionSziasztok! Olivia Hudson vagyok, 17 éves. Los Angelesben élek a szüleimmel és a nővéremmel, Lizzel. A 11. osztályt egy új iskolában fogom kezdeni, mert az előző sulimban sokan bántottak, és a tanáraim sem voltak a legjobbak. Remélem az új iskola job...