FROM YOUR LOVER

13.

Aludni nem igazán tudtam. Nem is Liz hangos szuszogása miatt, jó azért az sem kellemes, de legfőképp Daniel miatt. Folyton csak az a mondat járt a fejemben hogy ,, Tetszel nekem mióta megláttalak...'' Igaz hogy 17 éves vagyok de eddig nem nagyon foglalkoztam a fiúkkal és a szerelemmel. A kortársaim minden héten mással vannak együtt, és a bulin meg a pián kívűl nem nagyon érdekli őket más. Na én ennek pont az ellenkezője vagyok. Egy házibuliban sem voltam még, és büszke vagyok rá. Már egy jó pár órája aludtam, mikor hirtelen elkezdett  Liz telefonjából üvölteni a One Direction egyik dala. Na igen, a rajongás az családi vonás.
-JÉÉZUSOMMM! -Estem le majdnem az ágyról ijedtemben.
-Ahhhh, hagyjátok már abba! -Beszélt a telefonjához morcosan.
-Mennyi az idő? -Ennek a felét se lehetett érteni, mert beleásítottam.
-6:00. -Úgy látszik megértette.
-Lenne még fél órám de ma nagy napom van szóval.... -Pattantam is ki az ágyból boldogan.
-Naa jólvan akkor majd mutasd meg mit választottál!
-Rendi! -Mondtam, majd kiviharzottam a szobából.
-Jó reggelt! Mi a boldogság tárgya? -Üdvözölt anya.
-Szia anyu! -Kicsit hezitáltam hogy elmondjam e neki hogy ma Daniellel leszek délután de mivel az anyám így megbízok benne és úgyis örülni fog.
-Képzeld ma délután Daniellel elmegyünk a Dunkinba.
-Úúú mikor nőttél fel ennyire? Hogy már randizol?
-Neem nem ez nem randi! Legalábbis megmondtam neki hogy ne vegye annak.
-De mégis miért? -Nézett rám furán.
-Hát mert tudod ott van Corbyn is és lehet hogy ő is tetszik....
-Ja értem... Viszont gyorsan el kell döntened melyikük tetszik, mert más érzéseivel nem szórakozunk.
-Tudom, tudom. De majd most úgyis sok minden kiderül.
-Hát úgy legyen... adjak pénzt?
-Nem, köszi. De megyek készülődni.
-Oké, jó szórakozást délutánra!
Mostmár tényleg a szobámba mentem. Nem is tudtam mit csináljak először, annyira izgultam. De viszont azt sem szabad mutatnom hogy én mennyire belezúgtam (mondjuk ez nem kizárt), mert azzal csak az önbizalmát növelem. Mivel már mindenki fent volt így kapcsoltam zenét a készülődéshez. Aztán bementem a gardróbba, viszont ötletem sem volt hogy mit vegyek fel. A sok nézelődés után megakadt a szemem egy kék bordázott ruhán. Fel is vettem, majd átmentem Lizhez.
-Most komolyan? Amúgy meg ez nem az enyém? -Hát ez nem valami meggyőző reakció.
-Jó,mindjárt jövök! Ezúttal egy fehér topot vettem fel egy piros virágos szoknyával.
-Naa ez a beszéd! -Nézett végig rajtam. -Ez mindjárt jobb.
-El tudnál vinni suliba?
-Hát neccesen, de megoldhatjuk viszont akkor 20 perc múlva legyél az ajtó előtt!
-Rendben kösziii!
....
A suliban minden a megszokott volt, mindaddig, míg az egyik lány,aki beszólt nekem első nap meg nem szólított.
-Szia... Olivia?
-Öhhm igen. Mit szeretnél?
-Csak tetszik a szoknyád. -Mosolygott.
-Hát köszi.
-Hogyhogy így kiöltöztél? -Jött oda a másik lány is.
-Hát ma délután megyek el valakivel.
-Ohhh igen? Corbyn?
-Neem nem. Daniel. -Samanthának nagyra nyílt a szeme ahogy kimondtam.
-Huhha... hát azt mondom vigyázz vele.
-Mivan? Mégis miért mondod ezt?
-Együtt voltam vele fél évet és hát... van amikor nagyon be tud durvulni. De a lényeg hogy ne idegesísd fel.
-Tessék? Öhmm erre nem tudok mit mondani. Köszi? -Néztem rá furán, majd leültem a helyemre.
-Mit akartak azok a ribik? -Mondta Madi, aki gondolom látta hogy velük beszélgettem.
-Jaa, hát semmi csak megdícsérték a szoknyám.
-Hmm tényleg szép!
-Köszi.
....
Éppen Corbynnal beszélgettem valamiről, mikor megkérdezte hogy miért vagyok ilyen szettben.
-Jaa, hát szerintem tök normális de ma délután.... -Randira megyünk! -Fejezte be a mondatomat Daniel,miközben átkarolt.
-Nem, nem randi. Csak megiszunk valamit de már mondtam! -Fordultam felé.
-Ohh, hát örülök. -Erőltetett magára egy kamu mosolyt Corbyn.
-Viszont nekem ideje mennem. Sziasztok! -Sietett is el.
-Ezt most miért kellett? -Néztem idegesen rá.
-Mert most mi bajod van?
-Semmi, 6.óra után kint találkozzunk.-Mondtam,majd otthagytam.
...
Nagyon feszült voltam, de Stella még öntötte belém a lelket amennyire tudta, viszont eljött az utolsó óra vége szóval összeszedtem magam és kimentem a suli elé. Kerestem őt a szememnel, de nem találtam majd hirtelen valaki dudált. Annyira megijedtem hogy kiejtettem a kezemből a telefonom. Még jó hogy volt rajta ütésálló tok. Idegesen fel is vettem, majd kerestem a hang forrását. Egy kék Ford Mustanggal találtam szembe magam, benne Daniellel. Előszöris azta neki van jogsija? Másodszor nem tudom eldönteni hogy az autó néz ki jobban vagy ő.
-Naa mire vársz pattanj be! -Hajolt ki az ablakán.
-Jajj bocs máris! Azta neked honnan van ilyen kocsid?
-Hát vannak kapcsolataim... -Nevetett.
-És mióta van jogsid?
-Nem sok ideje, pár hónapja. De remélem nem fogsz félni mellettem.
-Nem, miért félnék? Csak induljunk már.
-Akarsz rádiót hallgatni?
-Miért ne?
Éppen a Torn szólt Ava Maxtől, ami az egyik kedvenc számom.
-Előre is bocsi nem tudom megállni hogy ne énekeljek, ez a kedvencem.... -Néztem rá,majd feltekertem a hangot.
-Minek veszed fel a hangot? Szeretnélek hallani.
-Tudod sose énekelek más előtt csak Liz előtt de legyen, viszont ha csak te is énekelsz!
-Oké...
Azt képzeltem hogy Lizzel vagyok, és el is kezdtem a refrént énekelni.
-Úúristen te nagyon jó vagy! Miért nem énekelsz gyakrabban?
-Szerinted jó? Annyira szeretek énekelni, de nem merek. De köszönöm. -Mosolyogtam rá.
Közben oda is értünk a Dunkinhoz, szóval kiszálltunk és bementünk.
-Na vajon most itt lesz Charli D'amelio?-Mondtam nevetve, mivel köztudottan mindig oda jár.
-Nem tudom.
Nagy szerencsénre ott volt, szóval csináltunk is vele képet. Nagyon rendes lány, nem értem miért utálják sokan.
-Na és mit kérsz?
-Nem tudom szerintem egy karamellás jegeskávét.
-Én is azt.
Meg is rendeltük, majd kerestünk egy helyet.
-Ahh ez nagyon finom. Tudnám inni minden reggel.
-Lehetséges.
-Mi?
-Miért nem jövünk minden reggel innentől?
-Együtt?
-Igen! Miért ne? Kicsit előbb kelünk és akkor belefér.
-Hát oké! Köszi! -Fura volt belegondolni, hogy innentől mindig vele leszek reggelente. De tetszik az ötlet.
-Na és hogy érzed magad?
-Nagyon jól érzem magam veled Daniel. Örülök hogy eljöttünk, de ez akkor sem randi.
-Jaj nemár! De Olivia én szeretlek téged....
Soha nem mondta még nekem senki korábban ezt. De nagyon jó érzés.
-Komolyan? -Nem tudtam mást mondani. Nem akartam azt mondani hogy én is, viszont egyre jobban azt kezdtem érezni hogy őt szeretem.
-Igen halál komolyan. És remélem te is engem...
Közel mentem hozzá,majd megcsókoltam.
-Remélem ez elég válasz.
-Az őrületbe kergetsz Olivia Hudson.... -Forgatta meg a szemét, és belekortyolt a kávéjába.