-Na és akkor hol szeretnél beszélgetni? -Vágott is bele Stella a dolgok közepébe.
-Háát otthon vannak a szüleid?
-Neem most egyedül lennék. Mert menjünk akkor hozzánk?
-Ahaa, az jó lenne. Nem olyan dolog ez hogy az utcán beszéljük meg.
-Ohhh oké.
...
Vettem egy mély levegőt, majd bele is fogtam a mesélésbe. Őszintén szólva az ő reakciójától féltem a legjobban.
-Nos hát tudod... miután elváltunk megláttam Danielt és valamiért odamentem hozzá de arra nem emlékszem már hogy miért. Talán hogy megkérdezzem tud e valamit Corbynról, de az most mindegy. Ő már nyilván részeg volt szóval nem kaptam érdemleges választ. Aztán valamit odaadott a kezembe hogy kóstoljam meg és én persze hogy elfogadtam mert miért ne ha már úgyis bulizunk. Csak az a baj egyre többet akartam. Na és innen kezdődött az igazi probléma. Egyre többet ittam majd aztán énis részeg lettem. Arra is emlékszem még hogy sokat táncoltunk, de én elfáradtam aztán valahogyan egy szobába vezetett az utunk....
-És ugye nem történt semmi?
-De. De én NEM AKARTAM EZT. Először csak elkezdett csókolgatni, aztán azt mondta hogy bízzak benne és nem lesz olyan amit nem szeretnék. De nyilván nem így lett. Mikor már sokadjára mondtam neki hogy nem, akkor... -Nem tudtam sírás nélkül végig mondani.
-Jajj istenem hát mit csinált veled? Én komolyan meg fogom ölni mostmár! De akármi is volt tudd hogy én melletted állok! -Ölelt meg.
-Köszönöm!! Viszont megpróbálom folytatni.
Mikor már világosan elmondtam neki hogy nem akarom akkor csak annyit mondott: ,,Csak nyugodj meg baba. Ha mocorogsz akkor neked lesz rosszabb'' majd lefogott és folytatta amit ő akart. De valahogyan sikerült kiszabadulnom a kezei közül aztán megmondtam neki a magamét, megfogtam a ruháim és minnél gyorsabban el akartam menekülni. Ezért siettem ki annyira.
Aztán felhívtam Lizt hogy jöjjön értem és végül így jutottam haza.
-És hogy vagy?
-Ezek után hogy lennék? Végigsírtam az egész éjszakát. Sosem voltam szerelmes még igazán mégis hagytam magam ilyen dologba belekeverni. És ráadásul az unokatestvéred tette ezt velem, akiről tudtam is hogy nem egy angyal. Szóval köszi a kérdést kibaszottul jól vagyok. -Lehet kicsit durván fogalmaztam.
-Jólvan nyugi hülye kérdés volt. De te is tudod hogy ivott és akkor milyen. Magától nem tenne ilyet. És ahogy mondtad te sem voltál már szomjas.
-Most nehogy már megvédd őt! Az előbb azt mondtad mellettem állsz!
-Nem védem, de ebbe is gondolj bele! Mindenesetre majd jól el fogok beszélgetni a fejével.
-Ne kérlek ne. Hagyjad. Énis ezt teszem. Nem akarom többet a nevét se hallani. Számomra ő már nem létezik.
-Hát rendben... de legközelebb el sem mozdulok mellőled!
- Nem hát! De ha Corbyn tényleg jött volna akkor ez meg sem történik....
-Tényleg ő végül miért nem jött?
-Hát nekem azt mondta hogy elájult vagy ilyesmi de tudod ki veszi be ezt a maszlagot.
-Na mindegy. De most gyere mert megyünk valahova!
-Mégis hova?
-Majd azt meglátod, na gyere!!!
[ Corbyn szemszöge]
-Jack...
-Igen? Mi a baj?
-Szerinted az igazat mondta Olivia? Mármint arról hogy mi történt az este.
-Őszintén? Nem tudom. Nem vele voltam elfoglalva meg egyébként is miért hazudna?
-Nem tudom... nekem nagyon gyanús volt.
-De amúgy miért érdekel annyira? Az a lényeg hogy megvan és jól van.
-Hát mert nem tudom. Fontos nekem.
-Szereted?
-Soha nem gondolkoztam még ezen a kérdésen. Azt eddig is tudtam hogy különleges számomra, de ez még bennem sem tudatosult így. De ha nagyon érdekel akkor talán igen.
-Ohh valóban? Awww az én Corbynom szerelmes.
-És Daniellel tényleg annyira jól megvannak mint ahogy azt ő hangoztatja?
-Nem tudom.... Ismered Danielt hogy milyen. Szereti kicsit átalakítani a valóságot. De szerintem ha tényleg szereti Oliviát akkor vele tud normálisan viselkedni.
-És ha más jobban tudná szeretni?
-Ohhh jajj. Te tényleg szerelmes vagy belé...-Itt esett le ténylegesen nekem is. Hogy miért is vagyok feszültebb ha kettőjükről van szó.
A féltékenység. Na ez menthetetlen.
-És ha igen? Csak látja ő is hogy Daniel mekkora barom. Legalábbis remélem hogy egy idő után kilát a rózsaszín ködből. Na tényleg ha már rózsaszín köd akkor veled meg Stellával mi a helyzet? -Tereltem is el a témát mert csak egyre jobban nyomta a lelkem.
-Ami azt illeti nagyon jól haladnak a dolgok. Tegnap jól szórakoztunk, és szerintem lassan már együtt is leszünk.
-Neked olyan könnyen megy minden... hogy tudod ilyen gyorsan megszerezni azt akire mindennél jobban vágysz?
-Na ez nem igaz. Egyáltalán nem könnyű. Most azért mert tudok deszkázni meg göndör a hajam stb. máris ,,népszerű'' lettem de igazából nekem se habos torta az élet. Attól hogy azt mutatom minden rendben van az nem biztos hogy úgy is van. Stella meg egyszerűen nem tudom... látja rajtam hogy szeretem és én is látom rajta hogy szeret engem és boldog mikor velem van. De ez nem rajtam múlik hanem az ő érzésein.
-Nekem sose jön össze semmi. És nyilván sose fog úgy érezni ahogy én.
-Ha így is állsz hozzá akkor nem is. Meg hogyha nem teszel érte akkor nem fogja tudni hogy igazából te mit érzel.
-De ha ő mást szeret? Akkor nem fogok bohócot űzni magamból.
-Nem tudhatod kit szeret. Úgy hallottam hogy Daniel nagyon rá akarja erőltetni a dolgokat szóval... szerintem apránként kezdj el közeledni felé.
-Rendben, köszi a tanácsot! Életmentő! Daniel meg még meg fog lakolni a dolgaiért.
-Nincsmit,bármikor! Milyen dolgok?
-Jaa csak mindig mondta nekem hogy szálljak le róla de nyilván meg akarja magának szerezni de nem hagyom hogy rosszul bánjon vele.
-Jaa, hát ne is hagyd magad befolyásolni.
—————————————————-—————
Sziasztok! Nagyon sajnálom hogy ennyi ideig nem volt új rész de ez alatt az egy hónap alatt nagyon sok dolog történt velem és nem volt időm a könyvre.... de mostantól megpróbálok gyakrabban posztolni és ne haragudjatok! ❤️ Szép napot nektek!
YOU ARE READING
FROM YOUR LOVER
FanfictionSziasztok! Olivia Hudson vagyok, 17 éves. Los Angelesben élek a szüleimmel és a nővéremmel, Lizzel. A 11. osztályt egy új iskolában fogom kezdeni, mert az előző sulimban sokan bántottak, és a tanáraim sem voltak a legjobbak. Remélem az új iskola job...