FROM YOUR LOVER

11.

A nap további részében sikerült is elkerülnöm Danielt. Corbynt viszont nem annyira mivel egy osztályba járunk, de Madi szerencsére kimentett néhány beszélgetésből. Úgy döntöttem ma Madiékkel eszek, hogy ne kelljen Daniellel lennem. Stella remélem nem haragszik meg érte. Be is mentünk, majd pont volt egy üres 4-es asztal szóval leültünk. Jól elvoltunk, mikor megláttam Tracyt megint Corbynra rámászni. De mivel ma olyan napom van hogy őt is ignorálom, így hidegen hagyott.
Kaptam egy üzenetet Stellától, hogy menjek oda hozzájuk, de mondtam hogy most nem, de ne sértődjön meg.
-Sziasztok lányok leülhetek? -Mikor megláttam ki kérdezte, nem akartam hinni a szememnek. Igen, Tracy volt az. De minek akar közénk ülni?
-Mégis minek? Hogy megint halálra idegesíts minket? -Szólalt is meg bunkón Madi.
-Jaj, fogd már be, csak Oliviától akartam bocsánatot kérni amiért múltkor beköptem.
-Micsoda?  Ugyan hagyjuk már.... mit akarsz tőlem?
-Idefigyelj... azt hiszed hogy te beteszed a lábad ide és majd egyből mindenki a nyakadba ugrik? El kell szomorítsalak, de nem!
-Bocs te mégis miről beszélsz?
-Ohh tudod te azt jól... 1 éve tetszik nekem Corbyn szóval róla le is pattanhatsz egész nyugodtan. 
-Hiába, ha neki te nem tetszel... -Nevettem az arcába. Egyébként meg egyáltalán nem pattantam rá.
-Ezt mégis honnan tudod?
-Csak nézz már rá... folyton zaklatod a hülyeségeiddel és őt ez nem érdekli...
-Ohh hogy az a.... na majd meglátod mi az a zaklatás ne félj! De jól jegyezd meg amit mondtam... És még hogy nem pattantál rá hát úgy nézel rá mintha életed szerelme lenne, és folyton vele vagy. Mi ez ha nem szerelem?
-Na jó ebből elég volt. Most az egyszer és utoljára mondom el hogy Corbyra csak BARÁTKÉNT tekintek. -Ezt lehet kicsit hangosan mondtam, mert sokan rám néztek, köztük Danielék és Corbyn is.  Itt úgy éreztem hogy már nem lehet kínosabb a szituáció, pedig de.
-Hoppá hoppá! Na Corbyn hallottad mit mondott. Szóval... -Nézett rá gúnyosan Tracy. Legszívesebben most behúztam volna neki egy hatalmasat, de nem vagyok verekedős típus, főleg hogy most kerültem ebbe a suliba.
-Neked is jó lenne meghallanod hogy rohadtul nem érdekelsz és leszállhatnál rólam! -Miután Corbyn ezt kimondta valamennyien elkezdtek Uuuuu-zni valaki csak nevetett, én pedig csak rámsolyogtam, hogy kifejezzem hálámat amiért megvédett. Jól esett a lelkemnek hogy nem tetszik neki ez a kis picsa.
-Na jólvan, nem pocsékolom tovább rátok az időmet! -Mondta, majd sarkon fordult és kiment az ebédlőből. Hát ez űbergáz volt. De ezzel igazából csak magát járatta le egy csomó ember előtt.
-Hűha, ez nem volt semmi! -Pacsizott le velem Madi. Stella pedig amolyan ,, Ez meg mi a franc volt? '' nézéssel pillantott rám, mire én csak legyintettem és mosolyogtam. Az az igazság, hogy ezt most jól esett így kimondani neki. Jó tudom, nem ilyennek ismertetek meg de ahogy viselkednek velem én is úgy fogok velük.
...
Végre el is érkeztünk az utolsó óra végéhez is, szóval siettem is a táncklubba. Nem tudtam hogy hol lehet, ezért csak szédelegtem, majd rájöttem hogy valószínűleg a tornateremben lesz. Nagy nehezen meg is találtam, majd gyorsan összeszedtem mit is fogok mondani, és bekopogtam.
-GYERE! -Kiáltott az ajtó mögül az oktató.
-Öhmm jó napot/ sziasztok! -Köszöntem. -Beszélhetnék Önnel kérem?
-Persze! Addig melegítsetek be lányok!
-Nos mit szeretnél? Csukta be maga mögött az ajtót.
-Hát táncolni szeretnék járni, csak nem tudom hogy hogyan kell jelentkezni, stb. -Mondtam félénken.
-Ennek örülök! Hogy hívnak?
-Olivia.
-Rendben Olivia, akkor gyere be most és nézz meg egy órát és ha kérdésed van akkor mikor elmennek a többiek felteheted jó? Vagy ha nem tetszik, akkor meg nem jössz legközelebb.
-Rendben, köszönöm szépen.
Mikor visszamentünk a terembe mindenki engem nézett, de nem zavart. Le is ültem egy padra és onnan néztem a többieket. Sokan voltak, vagy 30-an biztos.
-Szia Olivia! -Jött oda hozzám egy szőke lány. Hát ő meg ki és honnan tudja a nevem?
-Öhmm szia! Ne haragudj ismerlek?
-Nem hiszem hogy ismersz engem. Corbyn húga vagyok, Ashley de nyugodtan szólíts Ashnek. -Na szép. Sehol sem kerülöm el a Bessonokat. Gondolom már minden létező dolgot tudott rólam, de nembaj.
-Jaa értem. Örülök! -Erőltettem magamra egy kamu mosolyt.
-Ash, mostmár gyere ide! -Szólt rá a tanár.
-Bocsánat!
...
Nagyon tetszett ez a tánc óra. Éppen tanultak valamilyen új koreográfiát, ami igazából nem is volt olyan nehéz. És mindenki ügyes volt nagyon. Szerinem jó lesz nekem itt. Meg is beszéltem mindent az oktatóval. Kedden, csütörtökön és pénteken lesz mindig óra. Jó érzés lesz végre tartozni valahova.
Hála istennek a fiúkról is teljesen elfeledkeztem legalább erre a kis időre. Kár volt ezt kimondani, mert találjátok ki kiben estem fel majdnem a telefonomat nézve. Hát persze hogy Daniel.
-Basszus, bocsi! -Mondtam kínosan, majd tovább is siettem.
-Hé, Liv várj már! -Jött utánam, majd visszafordított maga felé.
-Ugyan minek? És engedj el! -Szóltam ra idegesen.
-Beszélni szerettem volna veled valamiről. Miért kerültél engem olyan látványosan egész nap?
-Ez nem is igaz. -Mondtam, úgy mintha misem történt volna.
-Na persze... azért ültél külön az ebédlőben is...
-Miért, nem mindegy kivel ültem?
-Nem... de amit ott mondtál Corbynnal kapcsolatban az igaz?
-Nem tudom.... mondanám azt hogy hazudtam, de minden hazugságban van egy kis igazság. De miért érdekel ennyire téged az hogy nekem milyen a viszonyom Corbynnal?
-Jó, most lehet ezzel mindent elrontok, de nem érdekel mert ez így nem mehet tovább. Tetszel nekem Olivia.... mikor megláttalak attól a pillanattól fogva. Nem nézhetem tétlenül ahogy Corbynnal egyre jobban összeismerkedsz és esetleg beleszeretsz. De tudom hogy ez nem működhet, mert Stella ezt nem fogadná jól.
Teljesen lefagytam a hallottaktól. Nem tudtam megszólalni sem.
-Kérlek mondj valamit! Vagy csak pofozz fel vagy mittdujamén!
-Daniel.... -Szóltaltam meg végül egy kínos csend után.
-Ahogy te is mondtad ezt Stella nem fogadná jól és nem akarom megkockáztatni azt hogy elvesztem. És az igazat megvallva te is nagyon megtetszettél nekem mikor megláttalak. Viszont ahogy mondtad, Corbynnal is jól kijövök, viszont idegesít hogy mindenki azt gondolja már együtt is vagyok vele. Egyikőtöket sem ismerlek eléggé hogy tudjak dönteni. Szóval kélrek ezt most ne erőltessük, mert így is elég kihívás az is hogy eldöntsem egyáltalán akarok e valamit és ha igen kitől. Mindenesetre köszönöm hogy ezt elmondtad, viszont nekem mennem kell.
-Azta.... jó megértem, igazad van nem ismersz. De ha majd meggondolod magad, én szívesen elviszlek valahova hogy jobban megismerkedjünk. És reménykedem benne hogy adsz nekem egy esélyt.
-Nem mondhatok semmi ilyet, mert az nem lenne fair Corbynnal szemben. Neki is azt mondtam, hogy nem terveztem egyből kapcsolatot ahogy idejöttem.
-Ja hogy neki is tetszel... egyre jobb. Tudod mit? Felejtsük ezt el. Viszont mielőtt elmennél.... -Mondta,miközbe magához húzott.
-Nagyon sajnálom, de ezt muszáj.... -És ezzel a lendülettel megcsókolt. Soha nem csókolóztam ezelőtt, de nagyon jó volt. A pillangók szanaszét repültek a hasamban, és abban a pillanatban nem létezett más, csak én és ő. Mikor már nem kaptunk levegőt, elváltunk, aztán folytattuk. Nem kellett volna ennyire hagynom magam, de nem akartam kiszállni ebből. Majd mikor megláttam valakit közeledni, azonnal ellöktem magamtól, és elmentem.
-Naa,nemár! -Mondta,majd csak megforgatta a szemét és mosolygott. Csak annyit mondogatott hogy: ,,ezaz Daniel megcsináltad!'' -Mintha nem hallanám....
-Hallottam! -Fordultam vissza nevetve.
Hát ez most nagyon kellett a lekemnek. De legalább választ kaptam pár kérdésemre. Most aztán jó nagy bajba sodortam magamat....

——————————————————————
Köszönöm szépen a 300 olvasást!❤️ Nagyon sokat jelent nekem, és remélem tetszik nektek a könyvem🥰