∆ Bódító illatod ∆ { jikook ff. }

🍷 Első csepp 🍷

𝘓𝘦𝘩𝘦𝘵𝘯𝘦𝘬 𝘣𝘦𝘯𝘯𝘦 𝘩𝘪𝘣á𝘬!

𝐉𝐢𝐦𝐢𝐧 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐬𝐳ö𝐠𝐞:

Semmi kedvem kikelni ebből a kényelmet nyújtó ágyból, viszont anyám lassan már három perce ordibál lentről hogy keljek már fel, ha nem akarok elkésni az új iskolámból. DE EMBER, nem akarok menni abba a tetves suliba, szerintem ha be is tenném a lábam egyből elkapna a hányinger, az új környezet miatt, a kiváncsi szempárok miatt, hogy elfognak-e fogadni...... JA és a kedves vérszívók miatt. Félre értés ne essék, nem undorodom tőlük, egyszerűen csak nem akarom hogy úgy nézzenek rám mint egy darab húsra.

- PARK JIMIN, ha most nem tolod le ide a szép kis fejedet, én fogok felmenni de azt megbánod!
-Ordibált anyám továbbra is.
Nekem pedig ennyi bőven elég is volt, nem akartam a harmincas éveiben járó nőt magamra haragítani így is. Így villám gyorsan fel kaptam egy fekete hosszú pólót, egy sötét kék szakadt farmert és rá egy fekete, úgyszint hosszú pulcsit. Barna tincseimet a tükör előtt kicsit megigazítottam, majd szépen baktattam is lefelé édesanyámhoz, mielőtt elpicsázott volna.

- Végre őfelsége le tetszett jönni.
- Mondta még kissé mérgesen majd folytatta tovább mondanivalóját.
- Figyelj apád már nincs itthon, korán kellett mennie, mert valami történt bent a cégnél.
- Azt mingyárt gondoltam, máskülönben nem kellett volna ennyit ordibálnod. - Anya csipőre tette a kezét majd egy rosszalló pillantást küldött felém, én pedig csak megvontam a vállam egy olyan "mivan" jelleggel.
- Jimin ne húzd ki a gyufát.
- Nem terveztem, csak mondtam. - Néztem rá boci szemekkel hátha megenyhülne, tervem pedig be is vált. Egy fokkal nyugodtabban folytatta beszédét felém.
- Jól van, nem csináltam neked "útra valót" Mert bent úgy is ebédelsz, hisz befizettem és pénzed is van ha szeretnél venni valamit. - Mondta egy sóhajtás kíséretében.
- Viszont. Mivel apád korábban ment dolgozni, ezért én viszlek el. Nem tűrök el semmilyen nyavajgást út közben. De ha még is meg tennéd Jimin, nyakon foglak csapni! - Figyelmeztett kedves anyám.

---------------------------

- A suli előtt kiraklak - Mondta miközben be fordult az utcában ahol az iskolám található mostantól.
- Taehyung ott fog állni a suli előtt. Nézd ott is van. - Parkolt le barátom közelébe.
- Taehyung már mindent tudd hogy hol mi lesz, mivel nekem nincs is időm több dolgot mondani, majd ő mesél neked helyettem. A szülei hogy is mondjam elég jól tudnak informálódni, de ezt szerintem te is tudod. Végülis legjobb barátok vagytok. - Fejezte be anya a mondatát, majd nyomott az arcomra egy gyors puszit, kiszálltam, anya pedig el is hajtott. Ezután pedig Tae üdvözölt egy nagy ,,sziával" és a nyakamba ugrott.

- TAE TE GYÓGYEGÉR, megfulladok. Hallod engedj! - Mondtam, miközben probáltam életben maradni. Komolyan mondom mellette az ember meg is tud halni. Néha annyira elkalandozik, hogy nem is nézi mit csinál.

- Jó jó, bocsi. De tudod milyen régen találkoztunk utoljára.
- Nézett rám kiskutya szemekkel, de mielőtt használt volna rajtam baljós "mágiája" elfordítottam a fejem.
- Oké, de szerintem inkább menjünk be. Egyáltalán mennyi az idő? - Gondolkoztam hangosan, majd elő kaptam a telefonom. Viszont Tae megelőzött így mielőtt bekapcsolhattam volna a készülékem, megszólalt.

- 7:50. Egyáltalán nem vagyunk elkésve, bent az ajtó előtt pedig úgy is vár minket az ofő.
- Fordított nekem hátat és elindult előre.
- HÉJ VÁRJ MEG, én nem tudom erre a járást! - Kiabáltam utána.

Ahogy be léptünk a régiesnek ható épületbe, kellemeset csalódtam, mármint azt hittem a mi részlegünk az az embereké, eléggé el lesz hanyagolva, viszont nem így volt. Belülről az iskola elég modern volt, igaz nem volt lift és egyéb "különlegesnek" mondható dolog, de nekem azért így is tetszettek a színek, és már maga az aula is.
Az aula két oldalán elhelyezkedett két kanapé, a másik oldalán pedig két-két ajtó, az egyik az ahol mi be  jöttünk, a másik pedig gondolom a torna terem részhez tartozik, hisz az ajtónak voltak üvegből álló részei is, így át láthattam/láthattunk rajta. Lényegében a barna és a vaj szín/színek domináltak, legalábbis itt.
Bal oldalt volt még azt hiszem az ebédlő, legalábbis Tae ezt mondta. Bal oldalt és jobb oldalt két-két lépcső volt, mi az utóbbi felé fordultunk, arra volt három ajtó viszont oda egyikbe se mentünk be helyette fel mentünk az első emeletre majd még egy emeletet.
Viszont egyszer csak megszólalt drágalátos ofőnk is.

- Rendben van gyerekek, itt gyors el mondanám hogy a hátam mögött a folyosó végén van egy ajtó, az ajtó túl oldalán pedig van egy eléggé hosszú folyosó.
- Állt meg előttünk a körübelül 40-50 éves körüli nő.
- Nos az az ajtó vezet a vámpírok "barlangjába". Az ajtó nincs bezárva, de szó nélkül senki se mehet át, máskülönben az komoly büntetésben részesülne. A többiről majd szó esik az osztályteremben, hisz a mai napon az első óránk úgy is osztályfőnöki lesz.
- Fejezte be a mondatát, majd fel mentünk a harmadik emeletre. Itt pedig láthattuk hogy tovább már nincs lépcső vagyis három emeletes ez az épület. Ezután be léptünk az egyik ajtón és elkezdődhetett az óra, hisz már öt perce biztos hogy becsöngethettek, viszont az én hasam is elkezdett görcsölni a kisebb lámpalázam miatt.

- Nos kedves osztály, mint látjátok jött hozzánk ide 10/c-be még plusz két diák. Bánjatok velük kedvesen! Szabad foglalkozás lesz most is, szóval ha a két diákocska leült valahova, akkor nyugodtan kérdezgethettek tőlük. Viszont az újak kedvéért és biztonságukért szeretnék még pár szót szólni. Lesznek összevont óráink egyes vampír osztállyal, az az évfolyam társaitokkal. Ezért az ajtó mint minden évben most is nyitva áll. De tudjátok hogy mit szabad és mit nem, ugye?!
- Kérdezte, mire egy egyhangú igen volt az osztály többségének a válasza. Ezután én és Tae kerestünk egy közös padot ahova ketten beülhetünk. Mire leültünk a többiek már körülöttünk voltak és kérdezgettek minket.

- Hány évesek vagytok? - Kérdezte egy barna hajú lány. Tae helyettem is válaszolt, hisz látta hogy egy kicsit zavarban vagyok. Így nem késlekedett és válaszolt  helyettem is.
- 16 évesek vagyunk mindketten.

- Annyira aranyos vagy, fel állsz a kedvemért hogy meg nézzük mennyi köztünk a különbség, magasságilag?
- Kérdezte most egy szőke hajú lány tőlem. Én persze fel álltam és egymás háta mögé álltunk, persze volt köztünk kemény három centiméter. Maga a lány lehetett körülbelül 165cm. Így persze hogy magasabb vagyok. A lányok pedig elkezdtek sikítozni, hogy végre van az osztályukban egy alacsonyabb fiú. Legalábbis én ezt szűrtem le a nagy ordibálásukból.
Tae persze elkezdett nevetni azon hogy még mindig nem nőttem hisz ő 176cm volt én pedig ugye csak 168cm voltam. Én erre fel kaptam a vizet, hisz mindig is idegesített ha valaki a magasságommal szórakozott. Így magamban durrogtam.

- Na, Jiminie. Tudod hogy viccelek, ne duzzogj már. Így az összes lány imádnivalónak fog hívni így is tisztára megvannak érted őrülve...
- Csak addig tudtam értelmezni Tae szövegét hogy ne duzzogjak, mert utána meg láttam valamit. Valami olyat amitől még a hátamon is felállt a szőr....

𝘐𝘨𝘦𝘯 𝘪𝘨𝘦𝘯, 𝘪𝘯𝘥𝘶𝘭𝘯𝘢𝘬 𝘣𝘦𝘧𝘦𝘭𝘦 𝘢 𝘥𝘰𝘭𝘨𝘰𝘬, 𝘪𝘨𝘢𝘻 𝘭𝘢𝘴𝘴𝘢𝘯 𝘥𝘦 𝘯𝘢𝘩 :3
𝘕𝘰𝘴 𝘳𝘦𝘮é𝘭𝘦𝘮 𝘵𝘦𝘵𝘴𝘻𝘦𝘵𝘵, 𝘢 𝘬ö𝘷𝘦𝘵𝘬𝘦𝘻ő 𝘳é𝘴𝘴𝘻𝘦𝘭 𝘯𝘦𝘮 𝘵𝘶𝘥𝘰𝘮 𝘮𝘪𝘬𝘰𝘳 𝘫ö𝘷ö𝘬, 𝘥𝘦 𝘳𝘦𝘮é𝘭𝘩𝘦𝘵ő𝘭𝘦𝘨 𝘩𝘢𝘮𝘢𝘳. 𝘗𝘦𝘳𝘴𝘻𝘦 𝘩𝘢 𝘪𝘥ő𝘮 𝘦𝘯𝘨𝘦𝘥𝘪 🤭🤗