3. fejezet [02:10]

16 5 0
                                    

"Ha a szerelem az égbolt"

Szörnyű

"Suangsoon"

Szörnyen őrült

"Itt vagyok"

Ránéztem a fiúra, aki a buszmegállóban lévő padon ül. Mindkettőnk az iskolai egyenruháját viseli, ami tele van szív alakú matricákkal, illetve színes firkákkal. Igaz is, ma van a nyílt nap.

Megbeszéltük, hogy négykor találkozunk.Hiszitek vagy sem, akármikor megyünk valahova, mindig ő az aki vár engem az iskolám előtt. Még egyszer sem voltam az ő gimijénél.

Ez az első alkalom.

"Ez tényleg oké?" kérdeztem a buszon ülve. Ongsa válasz helyett csak nevetgélt. A gond az, hogy nem tesz jót a szívemnek, hogy látom az arcát. Mit kéne tennem...

Ma az iskolájában kivetítenek egy filmet a ballagáson. Oké, az ottani diákokon kívül mások is mehetnek, ez gyakori. A probléma az, hogy egy másik iskolának az egyenruháját viselem.

Ez nagyon kínos.

"Nem nagy ügy. Nézz magadra" addig fújta a frufrumat, míg az nem kócolódott össze, ami idegesített. Ha tudnám, visszavágnék neki, mert mindig kötekedik.

De ami a legfurcsább, nyugodtabb vagyok, mint általában

"Itt is vagyunk" Ongsa felállt és megfogta a kezem, mielőtt leszálltunk a megtelt buszról. Igaz, nem szeretem a zsúfolt helyeket, de most még a tömeg is kellemes.

Mert akkor tovább fogja a kezem.

"Akarsz venni valami nasit?" a magas fiú megfordult és feltette ezt a kérdést, mikor elhaladtunk az iskola kapujánál lévő kisbolt mellett. Válaszként megráztam a fejem, de mégis vett két üdítőt. A végén már tele volt a kezem, így nem tudta megfogni, a rózsaszín vattacukor a hibás.

"Én is kérek" mondta Ongsa mikor sétálás közben ettem a vattacukromat. Mindkét kezében üdítő volt.

szóval..

"Isteni"

Lehajolt, hogy beleharapajon a vattacukromba.

"..." vattacukrot bámulva lefagytam, amiből alig maradt. Olyan szörnyű, mint a szavai, nézd azt a félmosolyt.

Odasétáltunk a pályára leterített plédhez, majd leültünk. Próbáltam kerülni a szemkontaktuat a tanulókkal, akik felénk bámultak

Mivel itt kívülálló vagyok.

"Kit hoztál magaddal?"

Jól van, úgy teszek, mintha nem is hallanám a sugdolózást. Okosan megtanultam elkülöníteni magamat a többi embertől.

"Gyere ide" hívta a barátja, de ő inkább engem húzott közelebb. A vattacukor teljesen eltűnt a pocakomban, így csak üdítőt tudtam inni vörös fejjel.

Ez az első alkalom, hogy ennyire élvezem a filmnézést. Elmondhatatlanul csodálatos a filmből áradó hang és a sötétedő ég atmoszférája.

Abszolút nullpont (absolute zero magyar fordítás)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon