14. rész

12 0 0
                                    

Ezek után fölmentünk a szobánkba, leraktuk a cuccainkat amikhez most 1 hétig nem nyúlunk, majd átmentünk a másik szobába, ami Niallé lesz.

Kinyitottam az ajtót, és beléptünk. A redőnyök le voltak engedve, és az a tipikus szellőzetlen szoba szag volt bent. Így rögtön az ablakhoz mentem, fölhúztam a redőnyöket és kinyitottam az ablakokat. Majd körbenéztem.

- Itt festés is lesz – mondja Niall és a földön hagyott üres dobozokhoz lép – ezeket meg elvisszük és ezekben hozom át a cuccomat. Mert amíg nincs kész a szoba, ezek a te szobádban lesznek – néz rám

- Ó, igen? – kérdezem pimasz mosollyal

- Igen – mondja mosolyogva – mivel itt minden le lesz fóliázva – mondja és körbenéz – és szerintem egy bútorüzletet is meg fogunk keresni

- Igenis – mondom nevetve

- Most mi van? – kérdezi mosolyogva és közelít felém, én meg hátrálok, de az ágyig jutok, amire leülök

- Semmi

- De valami mégis – mondja és fölém tornyosodik

- Nem szoktál ilyeeen... – kezdem és gondolkodok hogy milyen szó illik rá – okos lenni – mondom csakhogy piszkáljam

- Nem? – kérdezi és közelebb jön hozzám, én meg ledőlök az ágyra

- Nem – mondom mosolyogva

- Szokd meg – mondja és megcsókol

Hevesen, vadul, pont úgy, ahogy szokott. De én hirtelen elváltam ajkaitól.

- Ha még ma át akarsz költözni, akkor itt rendet kell csinálni – mondom vigyorogva

- Gonosz vagy – áll fel

- Csak előre gondolkodok - válaszolok

- Mert? – fordul vissza felém

- Mert ha itt most csókolóznánk – mondom és közben fölállok – akkor majd csak este tudunk átmenni a szüleidhez

- Oké – adja meg magát – akkor majd este folytatjuk – mondja és kacsint egyet, én meg elnevetem magam

És nekiláttunk a takarításnak. Először mindent fölraktunk a földről a már alapból koszos, és régi ágyra, majd kiporszívóztunk. Aztán letörölgettünk a maradék port.

- Az ágy marad? – kérdezem amikor egyenlőre végeztünk, de tudom hogy még Niall biztos kitalál valamit

- Nem. Semmi nem marad – mondja és a szekrényekhez lép

Majd mindet egyesével kinyitogatja, de szerencsére mind üres volt.

- Ezeket hova fogjuk vinni? – kérdezem

- Majd megkérdezzük anyukádat – mondja

- Rendben – mondom – kell még valamit csinálnunk?

- Nem. Csak össze kell pakolni a kirándulásra – mondja és magához húz

- Na mi van? – kérdezem mosolyogva

- Semmi, semmi – mondja és ajkaimra tapad

Lágyan csókol, óvatosan, mintha féltene, pedig tudom, hogy nem így van. Lágyan falja ajkaimat, majd óvatosan nyelvével bejutásért könyörög, amit megadok neki. Nyelvével sem heves táncra hívja az enyémet, hanem lassú keringőre. Majd még becézgette ajkaimat és végül teljesen elvált tőlük.

- Ez nagyon jó volt – mondom mosolyogva

- Gondoltam – mondja és ad még egy rövid csókot

Majd átmentünk a szobánkba. Niall nem tud összepakolni, mert az ő cuccai még a szüleinél vannak. Így én kezdtem el összeszedni a ruháimat. Kipakoltam az ágyra, már amennyi hely maradt az ágyon, mert Niall ott tehénkedett. Majd elővettem egy bőröndöt, amibe belepakoltam a ruhákat. Bementem a fürdőbe, a neszeszeremet összerakni, amit a bőrönd tetejébe tettem. Még egy kis válltáskát elővettem, amibe beletettem a kedvenc könyveimet, meg a telefonom töltőjét. Majd megálltam a táska fölött, és gondolkodtam, hogy mi kellhet még.

- Mi kell még? – adok hangot a gondolataimnak

- Szerintem mindent elraktál – mondja kedvesen – és még este bármi eszedbe juthat – teszi hozzá

- Köszi – mondom, és a bőrönddel együtt a táskát is félre rakom

Majd felmászok az ágyra, a két lába közé. Biztos azt hitte, hogy csókot adok majd neki, de én nem azt csináltam. Egyszerűen mint egy kis macska, a hasán terültem el.

- És a csókom? – kérdezi rögtön

- Kell? – nézek fel rá

- Igen – mondja és lehajolva ad egy csókot

- GEMMAA! HARRY! – halljuk meg anyu hangját – EBÉD – mondja, mi meg rögtön elindulunk

Természetesen mi előbb leértünk mint Harry. Biztos valami nagyon sürgős dolga akadt.

- Mi lehet ilyen sürgős? – forgatom meg a szememet az asztalnál ülve, még mindig Harryt várva

- Itt vagyook – rohan le a lépcsőn Harry, mellesleg majdnem el is esett

- Azért ne törd össze magad – mondja anyu

VOTE+KOMMENT

Az öcsém egy sztárWhere stories live. Discover now