Az öcsém egy sztár

16. rész

Niall persze rögtön elkezdett piszkálni.

- Na ugye hogy nem kellett volna idegeskedned? – kérdezi vigyorogva

- Igeen – válaszolok neki mosolyogva – elraktad a fogszabályzódat? – nézek rá ugyanúgy mosolyogva, de az ő arcáról lefagy a mosoly

- Anya elmondta.

- Bizony. Na, elhoztad?

- Persze.

Hazafele már kocsival mentünk, mert elég nehéz dobozokat rakott meg a drága, és én azt nem tudtam volna hazáig cipelni, így Niall elhozta a kocsiját.

- Álljunk meg majd a virágboltnál – mondom, mert eszembe jut, hogy ma van anyu névnapja

- Oké – mondja és észrevétlenül elmosolyodik, amit persze észrevettem, de nem szóltam érte

Vettem egy nagy csokor vörös rózsát anyunak, meg Niall is vett neki valamit, amit nem volt hajlandó elmondani. Harryt előtte persze felhívtam, és azt beszéltük, hogy majd közösen adjuk a csokrot, így az ő nevében nem vettünk semmit. Ezek után végre hazaértünk. Először gyorsan felvittük a dobozokat az emeletre, majd kimentünk a virágokért.

Ekkor már Harryt is lehívtuk, és hárman kerestük meg anyát, aki éppen a nappaliban olvasott.

- Szia anya – köszönök neki hátam mögött a csokorral, aki letette maga mellé a könyvet és mosolyogva nézett ránk

- Sziasztok, mi ez a nagy csoportosulás?

- Boldog névnapot – nyújtom Harryvel egyszerre neki a csokrot

- Jajj, azt hittem elfelejtettétek – hatódik meg anyu rögtön

- Dehogyis – mondom, majd megölelem

Ekkor anyu észreveszi, hogy Niall háta mögött még mindig van valami.

- Nálad mi van Niall? – néz rá mosolyogva sokat sejtve

- Tudjátok – lép közelebb – ma van 3 hónapja, hogy ez a csodálatos lány az életem része – mondja mire a szám elé kapom a kezem, mert nem gondoltam volna hogy emlékszik rá

- Te... emlékszel rá? – kérdezem könnyes szemmel

- Persze – mondja mosolyogva, és átnyújtja nekem a csodálatos vörös rózsa csokrot, én meg egyből megölelem, majd egy szenvedélyes csókot adok neki – köszönöm – mondom neki könnyes szemmel, és a homlokának döntöm a fejem

Újabb fényképezőgép csattanás, mire felnevetünk.

- Híresek vagyunk – mondja nevetve

- Nézd – nyújtja felém a telefonját Harry

- Ez gyönyörű – mondom mosolyogva, Harry meg rögtön küldi is át – anya, Harry – szólok nekik – ma mi csinálunk vacsorát

- Igen – helyesel Niall – majd szólunk, ha készen van – mondja, és bevonulunk a konyhába

A konyhába belépve, magunkra csukom az ajtót és a megérdemelt heves csókkal dicsérem meg a barátomat. Mivel tudjuk, hogy vigyáznunk kell, így Niall „csak" közelebb húzott magához és úgy csókolt vissza.

- Köszönöm – mondom csókunk után

- Szeretlek Gemma – mondja én meg elmosolyodom

- Én is szeretlek Niall.

Ezek után elkezdtük a vacsora készítését, ami egy kicsit lassú volt, mert minden egyes alkalommal amikor egymáshoz értünk, csókba forrtunk össze. De végül készen lettünk. Niall megcsinálta a finom rántotta specialitását, én meg pirítottam kenyeret és főztem teát. Laza vacsora lett, anyu kérte, hogy ez legyen, mi meg engedelmeskedtünk neki.