Minden éjjel [Thor Odinson]

1. Még életben van

Három éve már annak, hogy Thor egyedül maradt a világban, se család, se igaz barátok. Korg és Miek jó társaság, eloszlatják a kongó csendet, ami egyébként letelepedne a kis házra, de nem többek. Brünnhilde - Valkyrie - átvette az irányítást Új Asgard felett. Pontosabban Thor nyomta a kezébe, de részletkérdés, jól helytáll, mint királynő az a lényeg. Ami magát Thort illeti - hála Odinnak - nem csúszott szét, mint azt sokan gondolták. Megmaradtak az izmai, a sármos rövid haja és borostája - azonban az életkedve már rég feledésbe merült. Mindenféléket csinál a házban, hogy elüsse az idejét, ennek okán még takarítani és főzni is megtanult. A hatalmas Thor felmossa a padlót, milyen érdekes.

"Az a nagy erőd! És most mi hasznát veszed, he?!

A házimunka mellett szokott edzeni, videojátékozni vagy TV-t nézni Korgékkal, alkalomadtán van, hogy egy könyv is a kezébe akad. Általában az olvasmány feléig szokott jutni, mielőtt megrohamoznák az emlékek. Hosszasakat szokott sétálni a városban, mint egy kóbor lélek, sokan már úgy tekintettek a lemondott királyukra.

Egyik reggel kisétált a város határáig, az út szélén haladt zsebre tett kezekkel, és leszegett fejjel, szürke bakancsának elnyűtt orrát bámulta miközben haladt előre. Hallani vélte, hogy szemből közelít egy autó, de nem tulajdonít neki jelentőséget, egészen addig, amíg meg nem hallotta a nevét a mellette elmenő jármű felől. A háta mögé kapta fejét, alig akarta elhinni, hogy jelenleg nem egy álomban van.

Leugrott a még haladó zötyögő gépjármű nyitott platójáról, és megindult Thor felé. Fekete haja megcsillant a fényben, hosszabb lett mióta utoljára találkoztak. A fő viszont az, hogy élt, nem halt meg Thanos által.

Mikor Thor magához ölelhette kiengedett egy megkönnyebbült sóhajt, mintha feloldozást kapott volna a terhei jelentős részére.

- Alig hiszem el, hogy életben vagy - mélyen a szemeibe nézett, amiket már oly' régen látott.

- Én végig tudtam, hogy élsz. Megváltoztál - végig szántott a kezeivel Thor hegyes borostáján. - Mi történt a szemeddel?

- Hosszú történet, beszéljük meg máshol. - Felvette rég használt mókás álarcát, majd így szólt: Sif úrhölgy, alázattal ajánlom föl szolgálataimat, hogy körbevezessem Új Asgardban - udvariasan meghajolt és kezet csókolt.

- Részeg vagy? - vont fel a szemöldökét visszafogottan mosolyogva. - Akkor vagy, ilyen gáláns.

- Évek óta nem iszom - úriember módjára megszabadította a hölgyet a terhétől, és a saját hátára vette. - Mehetünk?

- Nem utasítok vissza egy, ilyen kecsegtető ajánlatot.

Egymás mellett sétáltak a kis halászvárosban, igazából nincs is mit rajta megmutatni, házak, hajók, csónakok, mentő övek a falakon, hálók és hordók mindenhol. Míg Sif a város szűk utcáit fürkészte, addig Thor a bájaiban gyönyörködött, nem is érti miért nem vette eddig észre őket. Miért választotta egyáltalán Jane Fostert? Igaza volt Odinnak: Csak ki kellett volna nyitnia a szemét.

Észre sem vette, hogy megfogta a kezét csak, amikor Sif rászólt.

- Ohh, sajnálom. Zavar? - kérdezte, de ahelyett, hogy elengedte volna tovább fogta. Melegség szivárgott a szívébe, és nem volt hajlandó megválni tőle.

- Azt nem mondtam, csupán szokatlan tőled. - Megálltak, és szembe néztek egymással. - Mindig hárítottál, amikor közeledni akartam - oldalra fordítja a fejét egy pillanatra, aztán visszafordul -, és végül te Janet választottad.

Thor lehajtja a fejét, és úgy bólogatott, igazat adott Sif -nek, mindenkinek igaza volt a választásával kapcsolatban. - Hibáztam, mint már annyiszor, nem tagadom - felemelte a fejét, úgy folytatta: De ezekből tanulunk Sif - magabiztos beszélt, az ujjaikat összefűzte, és szorított a fogáson - megtanultam, hogy végig te voltál az, aki hiányzott az életemből.

- Nem beszélsz komolyan, sok mindent elvesztettél, és sokáig lehettél nő né...

Thor befogta Sif száját a sajátjával, a nyelve azonnal szabad utat kapott a szájába. Mikor Jane -el csókolózott az tánc volt, Sif -el viszont egyenesen kardpárbajt vívtak egymásba karolva az utca közepén.

- Igenis komolyan beszélek.

Miután kipihegték magukat elindultak Thor házába, aminek a nappalijában Korg és Miek nézték a TV-t a kanapén terpeszkedve.

- Mikor azt mondtad, hogy a barátaiddal laksz nem, ilyeneket képzeltem - suttogta Thornak az ajtóban, miközben levették a cipőjüket. Ezen a férfi csak vigyorgott.

- Barátaim, bemutatom a kedvesemet, a gyönyörű Sif -et.

- Szia, Korg vagyok - integetett. - Ő Miek - krákogott a kis lila lény. - Egyébként nem hangszigeteltek a falak, szóval légyszi halkan, megy a sorozatom.

- Hogyne. Öh, nem vagy éhes? - fordult hirtelen a kedvese felé. - Bőven van kaja - bökött a konyha fele, ami kézre esően a nappalira nyílik.

- Megéheztem egy ideje - pillantott föl a felemás szemekbe. Éhes volt a tekintete, de még, milyen éhes csak nem arra, amire Thor gondolt.

- Akkor megmutatom a szobánkat, aztán eszünk.

A házigazda készségesen elindult föl a lépcsőn, egyenesen a közös szobájukba. Gyorsan le is tette a hátizsákot az ajtó mellé, gondolván, hogy evés után kipakolnak. Még fel sem egyenesedett teljesen, amikor azzal szembesült, hogy Sif finomkodás nélkül löki hátba. Így kötött ki a kis szoba közepén álló ágyon, majd ajtó csapódás, és már ott is terem, hogy Thorból falatozhasson

Nos, Thor eredeti terve az volt, hogy előtte imponál mindenféle és fajta dologgal, amiket a nyáltenger könyvekben olvasott, és csak este csapnak bele a lecsóba. Sif azonban tipikus midgárdi nőt meghazudtolóan veszi kézbe az irányítást, és ha ő szexet akar most azonnal, akkor szex is lesz. Később is lehet imponáló nem?

Gyorsan repkedtek egymásután a ruhák, és került hamar felavatásra a tágas ágy. Majd az ablak előtti asztal, amit valamelyik fal követett a négyből. A kimaradhatatlan parketta padló, végezetül vissza az ágyra.

Leizzadva fekszenek egymás karjaiban az ágyon derékig bújva a takaróban. Sif hamar elalszik, az Új Asgardba való utazás, és a több órás kufirc minden erőtartalékát leszívta. Thor nem követi azonnal az álmok tengerébe kedvesét, álmélkodva legelteti a szemét azon a gyönyörű nőn, akire annyi éven át csak barátként tekintett. És itt jön a teljesen jogos kérdés: Miért? Sif a tökéletes társ mellé. Kellően pimasz, szókimondó és határozottan tudja, mit akar, amiért küzdeni is képes. Jane teljesen az ellentettje, akit talán csak azért választott, mert a kislányos jelleme imponált a balga macsó énjének. Ezt az egyéniségét, hála az isteneknek már elhagyta, és képes volt jó döntést hozni.

Nyomott egy utolsó csókot Sif verejtékes homlokára, mielőtt ő is lehunyta a szemeit, és bár nappal volt, ilyen jól még soha sem aludt.