1. Rész

115 8 0
                                    

,, a gyászon csak az idő segíthet, meg a körülöttünk lévő emberek''

-6:30-

Ma is ébresztőm csodás kornyikálására keltem fel. Igazából mint minden nap. Na mindegy.   Lassan föl tápászkodtam és elindultam a fürdőszobám felé. Megmostam az arcom, a fogam, felettem egy nagyon enyhe sminket, majd felöltöztem.

E csodás öltözék mellett döntöttem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

E csodás öltözék mellett döntöttem. Kényelmes de mégis elegáns volt. A többi ember véleménye már régen nem érdekel hogy hogyan öltözködöm, nézek ki és stb.
Felkaptam a átizsakom és elindultam lefelé.

- Jó reggelt - köszöntem kedvesen, anyámnak és a bátyámnak, akik rám se nézve csak bólintottak egyet felém.
Na ennyit az én jó reggelemről.
Nem volt kedvem hozzájuk szóval elindultam az iskolába.
Amint elhajtottam a Crawford gimi előtt, éreztem ahogy a szívem össze szorul és csak rá tudok gondolni.... Megint.  Mi ez ha nem igaz szerelem?

Be értem az iskolába és azonnal kezdetét vette a megalásztatásom.
Amint átléptem a termunk ajtaját már éreztem amint egy papír galacsin repül nekem. Erre persze a többiek akik már bent voltak csak nevettek, a bátyámmal együtt. Ezek után leultem és ráirtam Lunára.

Én: szia hogy vagy?


Luna❤️🥰:  jól örülök hogy írtál mert megszerettem volna kérdezni hogy ma nem alszol-e nálam?

Én: ez komoly, persze hogy ott alszok, de ez most hogy jött ilyen hirtelen?

Luna❤️🥰:  üres az ágy nélküled☹️☹️

Én: ahh ez nagyon édes, persze hogy ott alszok, suli után megyek, SZERETLEK❤️😍😍

Luna❤️🥰: én is szeretlek😘

A nap unalmasan telt. Mar lassan otthon vagyok, hogy megkerdzzrm anyát ott aludhatok-e egy barátnőmmel. Igazából egyáltalán nem érdekli mitcsinalok.

-Sziasztok. Megjottem. - köszöntem anyának és Kaedenek.

-Szia-koszontek vissza egyszerre.

-Anya, ma ott aludhatok egy barátnőmmél?

-Ja, persze-válaszolta de szerintem azt sem hallotta mit kérdezek.

- Oké köszi - mondtam majd felrohantam a szobámba pakolni.
Már majdnem kész voltam amikor.
Kopp kopp.

-Igen? - Kiabáltam ki. Kaede jött be az ajtón amin meglepodtem mert már vagy 1 éve nem is szól hozzám szinte.

-Kinél is alszol? - Kérdezte, olyan hangnemben hogy azt hittem képen törlöm.

-Egy barátnőmnél. - Válaszoltam, majd pakoltam tovább.

-Az iskolán belül nincsenek is barátaid. - Na jó ez most kicsit szíven ütött de igaza van.

-De tudod nem csak iskolán belül lehetnek barátaim. - Mondtam majd a táskáimmal, levágtattam az emeletről.

Már Lunánához értem, felmentunk, filmet néztünk majd mindkettőnk elnyomott az álom.

What If...  [ BEFEJEZETT ] Where stories live. Discover now