28 nap//L.S.

3.

Azt hittem már soha nem érsz ide! Irónikusan villantott egy mosolyt. Én szemetforgatva haladtam el mellette,majd léptem be egy nem túl nagy,halvány zöld csempével borított helyiségbe.

Gondolom már rájöttél,hogy ez a fiú öltöző. Gúnyosan tettem fel neki a kérdést,visszavágás reményében. Kezével csak legyintett egyet és körbe járta az apró helyet. Valószínüleg megunhatta a ,,nézelődést''. Leült az egyik tölgy színűre festett padra,zsebébe nyúlva egy cigarettás dobozt előhúzva. Kivett egy szálat,majd határozottan rágyujtott.
Kérsz? Dobozát elém nyújtva lengette előttem a mérgező nem igen kívánatos papírdarabjait.
Nem,de köszi. Viszont nyissunk ablakot,mert itt a folyosón van tűzjelző,és nem akarok már az első napon bajt,remélem megérted. Bólintott,majd felállt és az ablak felé indult.

Neki dőltem az ajtófélfának és keresztbe tett karjaimmal figyeltem. Szemimet kidolgozott karjaira vetettem majd haladtam egyre lefelé. Hátától egészen a csipőjéig,majd elértem agyékáig. Kékjeimet le nem véve hátsó feléről,tátott szájjal méregettem. Jézusom,miért bámulom a seggét? Lehajtottam a fejem,belülről néhány pofont kiosztva magamnak.

Már az első napon,komolyan Tomlinson? Az okés,hogy már körülbelül egy éve nincs kapcsolatod,de már az első srácra rámásznál,aki egyébként full heteró?! Minden elismerésem,komolyan.
Világosítottam fel magam,hogy ezt jobb ha befejezem,mert még a végén egyszer véletlenül kimondom.

Gondolataimat egy mély hang zavarta meg,fejemet felkapva pillantottam Harryre.
Ennyire jól néznék ki? Kéjenc,mégis komoly arccal nézett rám.
Igen...vagyis nem,vagyis jól nézel ki,de nem úgy. Biztos sok lánynak bejössz nem tudom.  Villantottam egy kínos mosolyt. Ott helyben el akartam süllyedni szégyenemben. A pír tűzként égette arcomat,a levegőt egyre szaporábban vettem.
Lassú,de határozott léptekkel megindult felém smaragdjait mélyen az íriszeimbe fúrva.

Kézfejét a vállamra helyezve hajolt a fülemhez. Megértelek,nekem is nehéz megállni,hogy ne téged és a testedet nézzem végig.
Hatalmasra kerekedtek a szemeim,ajkaimat szétnyítva figyeltem,és vártam,hogy most mi fog történni.

Csak figyeltük egymást. Egy szót sem szóltunk,csak figyeltünk. Szemeimet végigvezettem arcvonalain. Rózsaszín,telt szájan,néhány szemébe lógó,rövid tincsein. Annyira tökéletes minden porcikája.

Mennünk kéne,még elég sok van hátra. Törtem meg a csendet sajnálatomra,de mégsem figyelhettem egész nap. Pedig milyen jó lett volna. Ezt a gyönyörű karakteres arcot figyelni egész életemben.
Arcára mosolyt csalva pillantottam meg a kis gödröcskéit. Bólintott majd néhány lépést megtéve hátra,indult ki az ajtón.

A következő egy óra csendben telt csak akkor beszélgettünk ha kérdezett valamit vagy ha valamilyen szabályt kellett fűznöm az adott részhez.

Sziasztok! Ne haragudjatok,hogy kicsit késve hozom ezt a részt. A suli kezdés miatt nem sok időm van írni,viszont megpróbálom betartani az ígért 2-3 napos folytatást!
Remélem tetszett,nem sokára hozom a kövi részt!😊
-V