hatodik levél
furcsa belegondolni, hogy néhány hónappal ezelőtt még együtt néztük a teraszon a csillagokat. mostanában már csak egyedül teszem ezt. a zenédet hallgatva. ezen a hintaágyon csókoltalak meg először. mikor is volt? oh igen, két évvel ezelőtt.
abban a pillanatban olyan tökéletes volt minden.
de most. most hogy itt ülök és írom ezt a levelet. talán még a csillagok sem olyan fényesek, mint amikor veled ültem itt.
annyi szeretet kaptam tőled, s én mégse tudtam elég jól viszonozni.
tudod, most hogy itt ülök, kicsit olyan mintha velem lennél. mintha érezném a jelenléted. és lehet, hogy ezt már párszor leírtam neked, de nem érdekel.
olyan mintha most is az ölemben lenne a fejed. mintha most is a kezemet szorongatnád, s azt suttognád, hogy sose engedjelek el. de mikor az ölemre pillanatok, és látom, hogy nem vagy ott, akkor a szívem összeszorul.
nem tudom elégszer mondani, hogy hiányzol.
nagyon!
de én akkor is kapaszkodok beléd, akárhol is vagy, megtalállak
a holnap a miénk lesz.
YOU ARE READING
𝗗𝗘𝗔𝗥 𝗝𝗨𝗡𝗚𝗞𝗢𝗢𝗞! | 𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸✓
Fanfiction𝘵𝘢𝘦𝘩𝘺𝘶𝘯𝘨 𝘭𝘦𝘷𝘦𝘭𝘦𝘪 𝘫𝘶𝘯𝘨𝘬𝘰𝘰𝘬𝘯𝘢𝘬 - 𝙟𝙚𝙤𝙣 𝙟𝙚𝙤𝙣𝙜𝙜𝙪𝙠, 𝙠𝙞𝙢 𝙩𝙖𝙚𝙝𝙮𝙪𝙣𝙜 - ©boomersonyeondan • a merry christmas című könyvem folytatása
