Mostoha (H.S. ff)

Ötödik rész

Nagy levegő -beszív, kifújt.

Katherine egész úton kántálta magának ezt a néhány szót. Idegesen álldogált Harry mellett a One Direction recepciója előtt, miközben a férfi néhány egyszerű utasítást adott az ott ülő nőnek. A lányt teljesen meglepte itt minden - az egész helyet fekete és fehér színek borították, s szinte már olyan tiszta volt, hogy Katherine azt gondolta, álmodik.

Harry egy röpke pillantást vétett az ámulkodó lányra, majd visszanézett a nőre, s azt mondta: -Kérem, mondja meg Liamnak, hogy mondjon le minden mára eső megbeszélést.
-Azonnal, uram - a férfi megköszönt, majd a lány mellé lépett.
Vállára tette hatalmas kezét, Kath pedig azonnal rákapta a tekintetét. Egy pillanatra megijedt a hirtelen érintésre, de amint Harry zölden csillogó szemeit vélte felfedezni, megkönnyebbült.
-Ne haragudj - kért elnézést a férfi.
-Nem, semmi gond - a lány megrázta a fejét.
-Van valami amit mindenképp látni szeretnél? - Katherine az állára tette az ujját, mint aki teljesen mélyen van a gondolataiban. Harry elmosolyodott az apró mulatságon, s várta a választ.
-Szeretném látni az irodádat. Van neked olyan, nem? - a férfi hangosan felnevetett. A közelben lévő emberek azonnal rájuk pillantottak.

A férfi mindig komoly és precíz a munkahelyén, barátaival is mindig főnökként bánik civilben. Azonban ha csak ők vannak, más a helyzet, de ezt a neki dolgozók nem tudhatják. Éppen ezért, mikor mindenki előtt hangos nevetésben tört ki, az legalább annyira meglepő fejleménynek számított, mintha egy sárkány szállt volna le a parkolóba.

-Kath, ez az enyém. Persze, hogy van irodám - a lány egy kicsikét elpirosodott mosolya alatt. Micsoda buta kérdés volt ez - De biztosan azt szeretnéd látni? Úgy értem, vannak annál sokkal érdekesebb dolgok.
-Igen, biztosan. Utána majd érdekelni fog más is.

Harry a lány hátára tette kezét, aprócskát megtolva ezzel Katherinet. Azonnal a lift felé mentek, a legfelső emeletre.
Nem volt néhány perc, mire felértek.

Kath izgatott volt.
Először járt ilyen nagy és érdekes helyen, a tény pedig, hogy ez az egész azé az emberé aki ott áll mellette, méginkább felcsigázta az érdeklődését. Annyi kérdése lett volna mindenről, hogy alig képes összeszámolni őket. Mégis, nem akarta zavarni Harryt. Elhozta őt ide, és lemondta a mai kötelességeit - mert bizony, Kath hallotta, mikor ezt tette. Nem akar ennél is több gondot okozni. Éppen ezért akart az irodába jönni - ott senkit sem fog zavarni, hiszen ha Harry dolgozik benne, akkor más nincs ott.

Mikor beléptek az irodába, a lány azonnal körbesétált és érdeklődve figyelt mindent. Semmihez sem ért hozzá.

-Nem azért hoztalak el, hogy félj elmondani mit szeretnél látni - a lány megtorpant. Átlátott volna rajta a férfi?

-É-Én tényleg l-látni akartam az irodád - megcsuklott a hangja, biztos volt benne, hogy Harry is észrevette ezt.

-Akkor, hajrá. Fogd meg ha érdekel valami.

Tudta.

Harry tudta, hogy Katherine gondként tekint magára. Talán túl nyers a hangja most, de képtelen túltenni a haragján. Haragszik, mert tudja, hogy Kath mennyire kényelmetlenül érzi magát körülötte.
De nem a lányra haragszik.
Magára haragszik, amiért ez történik.

Éppen ezért, mikor Katherine karjai körbefonták őt ott, a saját irodája közepén, azt kívánta, bárcsak örökre megállíthaná itt az időt.

egy kis kihagyás után ismét itt vagyok, és meghoztam a következő részt. mostantól megpróbálok a lehető leggyakrabban kitenni részeket.
fanfact, innentől kezdenek majd csak igazán elkezdődni az események.