Lady Malfoy

1. Rész

A nevem Dianora Malfoy, Draco Malfoy kishúga. Most kezdtem volna az 5. évemet a Beauxbatonsban. Amíg a bátyám Roxfortos lett addig a szüleink jobbnak látták amíg én egy francia leányiskolába kerülök. Az iskolámat viszont felrobbantották. Szerencsére a bátyám miatt felvettek a Roxfortba. Ki tudja, talán még itt is maradhatok?

Most kezdődik a befogadó ceremónia. 14 lányt vettek át a Roxfortba. Viszont most az elsősökkel együtt beosztanak minket a házakba. A bátyám Mardekáros, ahogy az egész családom is. Így nekem is mindenképpen annak kéne lennem.

Ideges voltam. Mi van ha nem vagyok alkalmas a Mardekárba? Apám csalódni fog bennem...kitagadhat.

Egy magas öreg nő kedvesen mosolygott ránk. Majd elkezdett beszélni.

-Szólítom először a 14 vendég diáklányunkat hogy beosszuk őket a házakba! Először is Charlotte Bourjur!

Sorban elkezdte mondani a neveket. Az az öreg barna kalap meg kiválasztott egy házat. Egy örökké valóságnak tűnt mire sorra kerültem.

-Dianora Mafloy!

Leültem és idegesen mondtan magamba hogy "Csak a Mardekárba".

-Mardekár!-bökte ki végül a sűveg.

-Az én kishúgom!-kiabálta Draco.

Boldogan futottam oda a bátyámhoz. A nagy idegeskedésbe nem is néztem alaposan körbe a terembe. Végig néztem a tanári asztalon amikor is a szemem megakadt valakin.

Fekete köpeny volt rajta, a bőre pedig hófehér. Egy-egy ránc felbukkant az arcán, de hosszú fekete haja olyan gyönyörűen keresztezte hogy az ember csak hosszas szemlélődés után vette benne észre a hibát. Nem volt hibátlan. Nagy kampó orra volt és kis fekete szeme. De egyszerűen gyönyörű volt és nem tudtam betelni a látvánnyal.

Észre is vette hogy őt bámulom. Szigorú arca eleresztett egy halvány mosolyt mire lesütöttem a szemem.

-Draco, ő ki?-kérdeztem a bátyámat.

-Ő? Piton Professzor. Miért?

-Ja csak olyan fura volt. -hazudtam.

-Az biztos! Úgyhogy próbáld meg elkerülni!