Miután megérkeztem Washingtonba,gyorsan a Triskelionhoz siettem.Mint ahogy vártam,az épület romokban hevert.Neki álltam titokban kutatni a betondrabok között,hátha találok valami nyomot.
Sok órányi kereskégélés után sem találtam semmit ami támadómra utalhatott volna.Már épp indultam volna ,,haza",mikor egy közepesen hosszú barna hajú férfit pillantottam meg,aki szintén a romok között kutatott.Odamentem hozzá.
-Jónapot!-szólítottam meg.Amikor meglátott ilyedtnek tünt.Mint aki szellemet lát.-Maga is itt keresgél?
-Ismerem?-komolyság hallatszott hangjából.
Végigmértem.Megpillantottam a bal kezén,hogy kesztyűje és kabátja között volt egy rés.A résen láttam,hogy a férfi keze acélból volt.Azonnal megfogtam a kezét,de ő erősebb volt nálam.Olyan erősen szorítottam a férfi karját amennyire csak tudtam.
-Barnes őrmester?-kérdeztem tőle.
-Ki kérdezi?
-Steve barátja.-ennek hallatán Barnes engedett.
-Honnan ismered?
-Vele élek.De nekem van egy jobb kérdésem is.Miért?Miért szúrt meg két hónapja?
-Az nem én voltam.Az a tél katonája volt,akit a HYDRA irányít.Én önszántából csak azt bántom,aki bántja a barátaim,vagy az országom.
-És most mi van?Még mindig irányítás alatt áll?-még mindig erősen szorítottam a kezét.
-Nem,14 óta valamiért elengedtek.Azért kutattam itt,mert le akarom buktatni a HYDRÁT.
-Ahogy én is.Kapitány még azóta is emészti magát,hogy nem sikerült neki.
-Azt akarod,hogy dolgozzunk együtt?De hiszen én voltam az aki az életedre tört?Miért bízol meg bennem?
-James,ahogyan mondtad,az a tél katonája volt,nem te.-elengedtem a kezét és már nyújtottam is enyémet.-Fogjunk össze.
Kezet fogtunk.
-Rendben.De a barátaim csak Buckynak hívnak.-rám mosolygott.
-Merre laksz?
-Sehol.Csak össze vissza mászkálok a városban.
-Én kivettem egy szobát.Gyere nyugodtan.-megfogtam a férfi kezét,és elkezdtem a motel irányába vezetni.Nem látszott,hogy ellenkezni akarna.2 utcányira voltunk ideiglenes lakhelyemtől,mikor kiszúrtam egy nyilvános telefont.Buck még mindig csak követett.Beütöttem Steve számát és már tárcsáztam is.Be akartam tartani az ígéretem.
-Mit csinálsz?-ilyedt meg a mellettem álló.
-Nyugi,csak a régi barátodat hívom.Mikor eljöttem megígértem neki,hogy minden nap felhívom.
- Halló!Kivel beszélek?-szólalt meg egy hang a vonal másik feléről.
-Steve!Riley vagyok.
-Riley?Ugye jól vagy.Merre vagy?Oda megyek!- aggodalmaskodott a férfi.
-Arra nincs semmi szükség.Jó nyomon vagyok az ügyben.És már találtam valakit aki segít.-összemosolyogtunk Barnessal.
-Rendben.Bízom benned.Nem szóltam Tonynak,ahogy kérted.De te is tartsd be az ígéreted,és hívj fel minden nap,és a lehető leghamarabb gyere vissza.És ha bajban vagy hívj.
-Okés Kapitány!A parancs az parancs.-hallottam ahogy felnevetett.-Akkor szia!
-Szia!-.köszönt el ő is majd bontottam a vonalat.Amint beléptünk a szobám ajtaján,Buck leült a kanapéra és megkérdezte:
-Riley,igaz?
-Igen.Bocs elfelejtettem bemutatkozni.Riley Westin Stark.
-Mint Howard Stark?
-Inkább mint a fia,Tony Stark.A lánya vagyok.
-Értem.Te...és Steve.....-célozgatott a férfi.
Megint levert a víz és elvörösödtem.
-É-én most elmentem zuhanyozni.-mutattam a fürdőszoba ajtaja felé,és lekaptam a polcról egyet a motellal járó pizsamák közül.
Mikor becsuktam az ajtót hallottam,hogy a férfi felnevetett. Tudtam,hogy az előbbi megnyilvánulásom miatt tett így.Elszégyeltem magam.Azért mégiscsak ő Steve legjobb barátja.Ő ismeri a legjobban.1 héttel késöbb
Már vagy egy hete vagyok itt Washingtonban.Azóta egész jól összebarátkoztam társammal,és új nyomokat találtunk.
A kutatásaink szerint,Pierce egy régi gyárépületben húzta meg magát,és új terveket sző.Most is épp oda tartottunk.
-Megérkeztünk.-lassítottam le bérelt a autóval.
-Nem látok őröket,vagy egyéb biztonsági eljárást.Biztos,hogy ez az?-kérdezte Buck miután körbenézett a környéken.
-Derítsük ki!-vettem elő pisztolyom.
Barnes sem kispályás.Mint kiderült a II világháborúban mesterlövészként segítette Kapitányt.Kiválóan célzott.
Ő is gyorsan kikapta fegyverét a hátsó ülésről.
Lopakodva,és elég körültekintően közelítettük meg az épületet.Buckynak igaza volt. Semmiféle őrség,vagy kamera nem volt a gyár körül.Az egyik falrészen találtunk egy betört ablakot.Először én,majd társam is bemászott a nyíláson.
Bent sem volt senki.Vagyis azt hittük.
Egyszercsak vagy 30 katona lépett elő a szalagsor takarásából.Mind HYDRA ügynök volt.
-Hát ezt nem ússzuk meg szárazon.-töltötte be fegyverét Bucky.
Fedezékbe vonultunk,és onnan próbáltunk támadni a ránk tüzelőkre.3-4-et sikerült kiiktatni,de mivel golyóálló mellény volt rajtuk,az effajta lőszer alig ért valamit.Nem láttam más esélyt felálltam,és jégszilánkokkal kiiktattam egyszerre mind a 26 katonát.
-Mi a...-lepődött meg Barnes.-Ezt előbb nem tudtad volna?
-Keressük meg Piercet és az anyagait.
-Á-á-állj!Lassan a testek fiatal.Hova sietsz?-jelent meg mögöttem a miniszterelnök úr.-Arra nem kaptok esélyt te és a bukott katona,hogy lebuktassatok.Ha Amerika csillagának és az ország legjobb ügynökének nem sikerült,akkor nektek sem fog.
-És hogyha már 8-an próbáljuk meg?-szólalt meg egy férfi hangja.
Ekkor hangos csörömpölést hallottam.Megjelent Steve.
-Akkor neked nem lesz esélyed.-lépett színre a Fekete Özvegy is.-Szép volt kislány.
-Mindenki itt van.-repült be az épület tetején apa,Bartonnal a hátán.
-HUUUULK!-hallatszott egy üvöltés,majd betörte Banner,Hulk a tér ajtaját.
Annyira meglepődtem,hogy megszólalni sem tudtam.Megadtam Stevenek a koordinátákat tegnap este,de nem számítottam,hogy el is jönnek.Bucky csak csöndben hallgatott.
YOU ARE READING
Isn't just a girl I Marvel f.f.✔️
FanfictionKedves olvasó! Mielőtt elkezded szeretnélek figyelmeztetni az esedékes fogalmazási és helyesírási hibákra.Másrészt a történet helyenként nem veszi figyelembe a Marvel/MCU idővonalát/ cselekményeit. Részlet a könyvből(#3-rész): "-Arról lenne szó...-k...