Isn't just a girl I Marvel f.f.✔️

#15

Napokig csak a falat bámultam, és vártam,hogy Thor visszatérjen.
-Mibe keveredtem?!Pár hónapja mégcsak egy átlagos lány voltam család és barátok nélkül.Mostmeg?Az életem a feje tetejére állt.-mondam magamnak az ágyamnak dőlve.
-De legalább már vannak barátaid.-közölte egy hang jobbról.
Oda néztem.Steve mosolygott vissza rám.
-És családom is.-fölálltam.-Mit szeretnél Kapitány?
Kezemet egybefontam és felnéztem rá.
-Semmit Ms.Stark.
-Westin.-javítottam ki számonkérően.
-Bocsánat.Akkor Ms.Westin.Csak hallottam,hogy lelkizel magadban,gondoltam kell a támogatás.
Sóhajtottam egyett:
-Jól vagyok.Csak hírekre várok.
-Miféle hírekre?-húzta fel a szemöldökét a szőkeség.
-Kiderült mi van a véremben.Valami ő.. űrlényé.Thor az öccse miatt ment el,hogy felkutassa az ügyet,de még nem jött vissza.
-Mondanám,hogy értem,de nem így van.
Erre akaratlanul elnevettem magam.Nagyon szórakoztatónak találtam a férfit.Szerettem a közelében lenni,biztonságban éreztem magam.Az elmúlt egy hétben sok időt töltöttünk együtt,legtöbbször edzettünk.Kezdtem....beleesni.Várjunk mi?!Ilyenre ne is gondoljak,ez nem történhet meg.Én és ő?Najó ez kész vicc.
-Hé,Riley itt vagy?-lebegtette kezét szemeim előtt.
-I-igen csak elmerengtem valamin.-éreztem,hogy melegem van.
-Jól vagy?Elég vörös az arcod.
-Most ő...megyek edzeni.-dadogtam zavarodottan.
-De 4 körül szoktál menni.-értetlenkedett.
-Ma ő...máshogy van.
-De Nat nincs is itt.Küldetésen van.
-Kennedy-vel edzek.
-Ő is távol van.
-Akkor egyedül.
-Csatlakozhatok?-mosolygott rám még mindig.
-Nem bocsi.-majd kiviharoztam az ajtón.
A liftből láttam,hogy a férfi lassú szomorú léptekkel visszavonult a saját szobájába.Kicsit bűntudatot éreztem a visszautasításom miatt.

Másnap nem sokat láttam a férfit.Megkérdeztem Clintet,de azt mondta nem küldetésen van.
Aznap Thor is visszatért.Azt mondta nem lehetett az öccse,börtönben van Asgordban vagy Asgardban,már nem igazán tudom.Szóval újra sehova nem vezető nyom volt a űrlényvér.Apa és Dr.Banner még napokig vizsgálták a vért miután Thor elment,de nem jutottak semmire.Eléggé elkeseredtem.Ha ez így megy tovább soha nem jövök,jövünk rá,hogy mi történt velem.

Kennedy és Wanda jelent meg a szobámban.
-Héj,figyelj.Mr.Starkék rá fognak jönni,hogy ki tette ezt veled.-próbált bíztatni Kennedy.
-Nézd az erőd jó oldalát.Már mehetsz küldetésekre,és erős nő lettél.
Ránéztem:
-Ja,és minden nap meg akarnak ölni.
-És?Mi van közted és..?-mutogatott a vöröske a szomszéd szoba felé.
-Mi?Miről beszélsz?-éreztem,hogy meginte lever a víz és elvörösödtem.-Semmi.
-Ahaa,mert tökre úgy néz ki.-nézett rám a másik lány célozgatva.
-Haggyatok már lányok a hülyeségeitekkel.Inkább nyomozzatok tovább Alan Baker után.-majd az ajtó felé mutattam.
- Vajon tényleg igazuk van?Szerelmes lennék Amerika hősébe?-gondoltam miközben fekhelyemre dőltem.Még mindig lehetetlennek hittem a dolgot,hogy én és ő együtt legyen.Ő úgyse érzett így,ezt tudtam,de azért eléggé nyomasztott az ügy.Vagy talán mégis így lenne?
Merengésemet Tony szakította meg.Halk kopogást hallottam az ajtófélfán:
-Bejöhetek?-kérdezte.
Felnéztem,és sóhajtva így feleltem:
-Gyere csak.
-Figyelj,az elmúlt napokban nem beszéltünk.Valami történt közted és a pojáca között?
-Nem,miből gondolod?-szemeimet lesütöttem a földre.
-Kerülitek egymást elég feltűnően.Eddig meg folyton együtt voltatok.Teljesen biztos vagyok benne,hogy valami történt.És nekem mindig igazam van.-ült le mellém az ágyamra.
-Jó valami talán van.
Felálltam és becsuktam az ajtót.
-Tudod az van....hogy talán...tetszik.
-Micsoda?!Te beleestél egy 100 éves fickóba?-kiáltott fel.
-Ne kiabálj!-fogtam be a száját.-Amúgy meg egy 26 éves.Csak egy pár évet átaludt.
-Mindenre gondoltam csak erre nem.És te is tetszel neki?
-Hát azt nem tudom.Pont ezen gondolkoztam amikor bejöttél.
Mindketten csöndben maradtunk,amikor egyszercsak megszólalt:
-Figyelj,adni akarok valamit.Részben ezért jöttem.
Elővett egy dobozkát a zsebéből.
-Ez még az édesanyámé volt.A családjukban mindig megörökölte a következő lány nemzedék.De mivel neki nem volt kinek adnia,megbízott,hogy ha egyszer lesz egy lányom adjam neki tovább.Elfelejtettem amikor idejöttél,úgyérzem,most alkalmas az időzítés.
Kinyitotta a bársonydobozt.Egy gyönyörű szép delfines nyaklánc pihent meg benne.A lánc ezüst színű volt,a delfin fehér és kék.
-Nagyon köszönöm.Ez mesésen néz ki.
Átöleltem és adtam neki egy puszit az arcára.
Lerakta a brosst az asztalon rá,majd az ajtó felé vette az irányt.
-És ha elfogatsz egy tanácsot tőlem.-fordult vissza apa az ajtóból.-Szerintem hívd el egy randira.
Rám kacsintott és kiment.
- Talán tényleg meg kéne tennem.

Lia:
Hellóka!
Bocsi amiért nem volt rész,csak kiszállt belőlem az ihlet szelleme😂
Most egyelőre úgy érzem visszatért szóval hozok részeket.Kárpótlásul egy extra hosszú résszel készültem,ami a kétszerese a megszokottnak.Remélem tetszik,és nem haragusztok.🧸