Under the Stars {Bokuaka ff.}

Epilógus

Avagy

A boldog vég

*Akaashi Keiji*

A

z edzőtábor óta több, mint egy hónap telt el. Azóta hivatalosan titokban, hivatalosan titokban kivéve szűlők és nagyon közeli barátok, majd hivatalosan is kijelentettük, hogy együtt vagyunk.

Először élveztük, a kis 'titkos kapcsolatunk', de egy idő után nagyon sok energiát elvett a 'lábnyomaink eltörlése', így eldöntöttük, hogy a szüleinknek és természetesen Kuroo-sannak elmondjuk a hírt. Mindkettőnk szülei jól fogadták a dolgot, és szerencsére semmi ellenvetésük nem volt a kapcsolatunkkal szemben. Kuroo-san pedig majd kiugrott a bőréből, amikor meghallotta a hírt. Természetesen ezután nem sokkal rájöttünk, hogy teljesen felesleges mások előtt is titkolóznunk, így ahelyett, hogy egyesével mindenkinek elmondtuk volna, egyszerűen csak nem rejtegettük tovább magunkat és a tetteink. Edzések előtt ugyanúgy megöleltük egymást, mint ahogy még a legelején a szertárban. Hazafelé kézenfogva sétáltunk, amiről mindig ábrándoztunk, majd néha egy-egy csókot is váltottunk a folyosó közepén, vagy az iskola udvarán. Ezekből mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy hányadán is állunk. Természetesen nagyon sok kedves, bíztató szót kaptunk, ami megmelengette a szívünket.

Azóta minden hétvégén kiülünk valahova csillagokat nézni, mégha felhős is az ég, vagy túl nagy is a fényszennyezettség, ugyanis akkor is tudjuk, hogy a csillagok ott ragyognak, csak előlünk épp eltakarja valami őket.

Egy gyönyörű, tiszta, csillagos este még egy olyan mondat is elhangzott, amiről nem gondoltam, hogy hallani fogom: "-Sosem gondoltam volna, hogy a csillagok helyett téged foglak nézni... -súgta oda nekem, mire kirázott a hideg. -Ez persze nagyon pozitív csalódás"

Hát igen... ez lenne a vége..😭
Nagyon remélem, hogy mindenki, aki olvasta ezt, az most nem bőg(mint én😳)
hanem inkább boldoog.💞
Remélem, hogy tetszett!