Az ötödik tekergő-Cassiopeia Lupin

Roxfortig

Szeptember 1. van, ami azt jelenti, hogy ma délután utazom a Roxfortba. A testvérem nem tud még arról, hogy én is abba az iskolába fogok járni. Ő még mindig úgy tudja, hogy én az Észak-Amerikában található Ilvermorny Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola diákja vagyok és ma délután utazok el oda. Viszont ez már fél éve hazugság, mert január 19-én töltöttem ott az utolsó napom. Január 20-tól a Durmstrang Varázslóképzőbe jártam, de ott csak év végéig maradhattam, mert az fiú iskola, ezért is volt mindenkinek fura, hogy ott voltam. Aztán ugye a Durmstrang igazgatója felvette Dumbledoreval a kapcsolatot aki nagyon boldogan vett át. Nagyon örülök annak, hogy én is, mint az ikertesóm, Roxfortos lehetek. De rettentően is félek a családom miatt is, nem csak a többi diák miatt.

Egy picit a családomról és rólam: Hope Howell mugli és Lyall Lupin varázsló lányaként születtem egy ikertesóval. Mindketten kék szeműek és világosbarna hajúak voltunk. A testvérem mai napig ezzel a kombóval van, míg nekem féléves koromban mindkét szemem egy elvileg mugli betegség miatt lila színűvé nem változott, a hajam pedig elől kisebb tincsekben besötétedett.

Az anyukám a varázsvilágról nem sok mindent tudott, ezért is nevelt minket úgy, mint a muglik a gyerekeiket. Apa a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozik, így már azt is picit szégyellte, hogy anya mugli, aztán meg az már nem érdekelte. Szégyenként tekint rám mióta megváltozott a külsőm, ahogy nőttem annyival nőtt az irántam érzett szégyen érzete is. Utálom. Utál. Szóval kölcsönös. Anyának viszont mi ketten vagyunk a szeme fényei, Remus és én.

A testvérem Remus. Ő igazi minta gyerek. Sose felesel, mindenben segít, és tanul. Meg persze vannak barátai is, velem ellentétben. Viszont ő ezt máshogy gondolja, egy szörnynek gondolja magát, mert 5 éves korunkba teliholdkor betört hozzánk Fenrir Greyback (apánkat akarta megbüntetni, hogy ne húzzon többet ujjat vele) és megharapta Remust, meg is ölte volna ha apa időben nem jön, bár így is elkésett, mert a harapás miatt Remus vérfarkas lett. A 3 legjobbhaverja tudják a legnagyobb titkát is. Remus elmondta nekem, hogy kiderítették; és megtanulták az animágiát is, hogy teliholdkor vele tudjanak lenni és segítsenek neki. Csináltak térképet a Roxfortról. Meg neveket is találtak ki maguknak: Holdsáp-Remus, Tapmancs–Sirius, Ágas-James, Férekfark-Peter ők a Tekergők(ez a csapatuk neve). Sirius Black és James Potter Remus elmesélései alapján nagyon hasonlítanak egymásra. Petert pedig tavaly átiratták az Ilvermornyba ahonnan jöttem, mert elköltöznek Angliából, így az idei évtől már nincs benne a kiscsapatukba. Személyesen egyikőjükkel sem találkoztam még. De Remus nyáron 2 hetet töltött el náluk. Meg ment át hozzájuk kb. heti 5-ször.

Nagyon nagy bűntudatom van. Miután haza jöttem (ő 1 héttel előbb itthon volt) kifaggattam és amikor ő kérdezett tőlem akkor vagy kitérő választ adtam vagy eltereltem a témát. Elzárkóztam mindenki elől, főleg előle. Csak ebédnél találkoztam a családommal vagy vacsoránál. (Remus gyakran ebédelt Jameséknél) Eléggé furcsállták, legfőképpen anya. Elmondhattam volna mindenkinek az igazságot, de nem tettem, mert utáltam abba az iskolába. Az Ilvermorny igazgatója nem hitt szerintem nekem, de nem firtatta. A Durmstrangba nem kérdezgettek és nem is nagyon beszéltek velem a kviddicsen kívül. Viszont Dumbledore biztos fog, de nem tudom, hogy elmondjam-e neki. Joga lenne tudni, mert mégis csak átvett egy szó nélkül. Anyának nem bírtam volna elmesélni, hiszen megszakadt volna a szíve, ha megtudja, hogy bántottak, nem is egyszer. Apát meg nem is érdekelte. Remusnak el kellett volna mondanom, de nem ment. Nem tudta azt se, hogy utáltam ott lenni, mert csak a jó dolgokat meséltem el. A teliholdakat vele töltöttem, mert számomra az természetes volt és másnap elláttam a sebeit is, mint mindig amikor mellette vagyok. Utána viszont újra bezárkóztam. Amikor hívott magával elutasítottam. Biztos nagyon aggódott értem és szomorú is lehetett, talán dühös is.