Sietek. Sötét van, köd és hideg. Nem akarok bajba kerülni a kivilágítatlan sikátorban, ezért sietek.
Sok történetet hallottam már, amiben megtámadták a járókelőket, akik sötétedés után merészkedtek utcára ezen a környéken. Nem akarok én lenni a következő, ezért sietek.
Neszt hallok a hátam mögül. Megpördülök tengelyem körül, és megnyugodva nézem, ahogy a macska továbbszalad. Folytatom utamat hazafelé.
Cipőtalpak kopogása üti meg fülem, mire hátrafordulok. Te jössz utánam, mosolyogsz. Gyorsítok lépteimen.
Kissé megnyugszom, amikor elérek az éjjel-nappali kifőzdéhez. Itt vannak emberek, biztonságosabb, de talán pont ezért veszélyesebb is. Belépek, pedig semmi dolgom nem lenne. Sietnem kéne haza.
Leülök az ablak melletti asztalhoz. A felszolgálólánytól egy kávét kérek, semmi mást. Kinézek az ablakon.
A ködön keresztül nézem, hogy még mindig mosolyogsz.
Meg se várom a kávét, lerakom a pénzt az asztalra, és kilépek. A mosolyod még szélesebb lesz. Elindulok haza.
Gyorsan lépkedek, egyik lábam a másik után.
Elérek a házamhoz, de lábaim nem hajlandóak megállni. Megyek egy kört a tömb körül. Majd még egyet, és még egyet. Már nem sietek.
Nélküled, és értelem nélkül a valóságban a pályám szabálytalan lett, csak céltalanul keringek körbe-körbe.
Megállok a konyhámban. Az óra hajnali négyet mutat, késő van. Készítek magamnak egy kávét, ma már úgysem alszom.
Ülök a széken, és várom, hogy lefőjön a kávém. Kitöltöm bögrébe, és az ablakhoz sétálok. Kinézek rajta.
Ott állsz a kapuban. Fölfelé nézel, engem keresel. Kortyolok egyet.
Hamar megtalálsz. Nem sok lakásban ég a lámpa ilyen későn. Kortyolok még egyet.
Integetsz nekem. Intek neked, és kortyolok egy harmadikat is.
Csak egy szám vagyok, mire nehéz emlékezned, de akkor is körülötted keringek.
~~~
Ahogy kinyitom a szemem, egy mosolygós arccal találom szembe magam. Mellkasomon támaszkodik, egyik kezével eltűri tincsemet a szememből.
A takaró teljesen elfedi altestét, fölül pedig egy fakózöld pólót visel. A te pólódat. Érzem, hogy a textil alatt lábait az enyémek közé fűzi.
Mosolya még jobban kiszélesedik, ahogy derekára simítok, és egy apró csók után fejét vállamra fekteti. Nyakamat csiklandozza a levegő, amit lassú ütemben fúj ki, majd szív be egyenletesen.
Kezem felvándorol hátára, és lassú köröket rajzolok a minta nélküli, régi póló anyagára.
2019.07.11
STAI LEGGENDO
Fake love
Storie d'amore"Bármibe is kerül, ments meg! Folyamatosan megtörténik, még akkor is, ha elfutok; rajtakapnak egy hazugságon. Kérlek, találd meg a valódi énem, mert nem tudok szabadulni ebből a hazugságból... Kérlek, add vissza a mosolyomat. Kérlek, ments meg ebből...
