The life is a game (Ziall)

06-Eszméletvesztés

Fogjuk rá, belementem, abba hogy mosogassunk. Szar az élet, de most komolyan... Viszont a mondás így szól:
"Az élet nem élet, ha túl könnyű..."

Zayn előre ment, majd meghallottam a víz csobogását. Megláttam ahogy ott állt és jól megmértem hátulról. Meg kell mondanom elég formás a feneke,  mint két sárgadinnye. Egyből célba vettem és hatalmas tenyeremmel el is találtam.

-Héjjj!-ugrott hátra. Én elkaptam és átkaroltam.. Magamhoz húztam és belecsókoltam a nyakába.. Morgott egyet, majd meghagyta nekem az örömöt, lassan megfordult és megcsókolt.

Csók közben egyszercsak valahogyan kivándoroltunk a kanapéhoz és lassan ledöntöttem, majd én is felé kerekedtem. Viszont enyelgésünket megint megzavarták, most éppen a telefon.

-Halló... Igen! Hogy..mi? Azonnal indulok! Sietek..szia!-letette  a telefont és ideges fejjel nézett rám...

-Mi a baj?-kérdeztem aggódva.

-Semmi....mennem kell menj haza, oké?-mondta..

-Jó, de ajánlom hogy felhívj..-mondtam majd húztam cipőmet.

-Oké felfoglak... Csak siess..!-mondta.

-Áá..ácsi, te miért nem jösz..- kérdeztem szúrós szemmel.

-Ooo.....én átöltözök..-mondta dadogva, valami nem stimmel érzem. Kiléptem a friss levegőre

szippantottam eggyet, majd ebújtam, hogy ne vegyen észre. Nem sokkal kijött, és leesett az állam. Eddig stréber cuccokba járkált, most meg fekeze börkabát, nadrág és motoros kesztyű.... Azt a k**va, ő mindenhogy szexi.

Motort húzott elő és elszáguldott. Bepattantam a kocsikba és rögtön utánna, kb. egy óra múlva meg is érkeztünk.

Egy elhagyatott gyár elé. Néztem ki a fejemből, hogy ez hová lett. Miután elment rá két percre én is elindultam, egyre beljebb haladtam már a cél felé. Hallottam a hangját.

-Megvan?-kérdezte egy ismeretlen emberke.

-Igen!-válaszolta Zayn.

-Akkor öld meg..-mondta monoton hangon az ismeretlen.Kit öljön meg? Ekkor valami kemény és erős megfogott és elkezdett ráncigálni.

-Gyere te hülye!!-szólalt meg egy kicsit ismerős hang.-A főnök örülni fog neked.

Elráncigált a főnökhöz aki nem más volt, mint ellenfelem, Joshua.

-Nézd csak kit találtam főnök..-lökött oda.

-Ohh hát kit látnak szemeim, Niall Horan.-mondta gunyulódva.

-Jeeej felismertél baromarc!-vágtam oda.

-Most mindent visszakapsz...amit velem tettél..-mondta a szemembe.

-Tiszta szánalom vagy..- motyogtam. Meghallotta.

-Kikötözni!!-kiabálta rám mutatva. Két ember megfogott és odakötözött egy oszlophoz.

Zayn próbálta megölni a főnököt, de leütötték.. Joshua odajött és beleütött a gyomromba.

-Mégis mit akarsz?-nyögtem.

-Azt, hogy meghalj!-mondta röviden és még belémvágott 6-ot vért köptem fel, majd lassan a sötétség hullott le rám. Szemeim lecsikodtak és nem éreztem semmit...

Élveztem a csendet és a sötétséget, ahogy magával ragad és szépen lassan emésztenek el az érzések...