The life is a game (Ziall)

09.-2 óra

Zayn*

Megvan a 7 darab szám és már csak 1 szoba van hátra. Niall kinyitja az ajtót, egy üres szoba..megszólal a miki.
-Fiúk okosabbak vagytok mint hittem de elég okosak?? Itt egy asztal, rajta egy géppel ha beirjátok a kódot akkor túlélitek, ha nem akkor meghaltok..ha megoldjátok a nyakatokon lévo szerkezet magától kikapcsolodik, és szabadon távozhattok. Viszont, ha nem sikerül a megmaradt idő alatt megoldani a kódot akkor meghaltok hiszen a szoba szellözőibe megy be a szén-monoxid..-fejezte be a diktafon.
- Rohadt életbe! Segíts!-pakolt le az asztalra Niall. A kódok számai ahogy találtuk őket 2, 3, 7, 9, 9, 8, 1.. nem tudom hogy mi a faszom legyen!!
Odamentem és együtt elkezdtük kirakosgatni a maradék időnkben, -ami 2 óra volt- de egyik sem volt jó.
1 óra 56 erc múlva..
-Meg fogunk halni!-mondta Niall.
-Nem fogunk meghalni..mert rájöttem!- nyögtem ki..de az igazat megvalva nem tudom mi az.
-Akkor mond már, mert 3 perc és vége mindennek.-mondta.-Nem akarok meghalni Zayn! Szeretlek érted szeretlek!!!
A szavak amik a szájan csúsztak ki azok megremegtették bennem a földet.
-Nem, nem, nem! Niall ne búcsúszkodj!-tértem észhez.-A szülinapja lesz az.. 1989 3 27..-mondtam, beirta és nem jó.
-Akkor probáld ezt 1989 7 23!-mondom, sietősen irta be ezért el is ütötte az egyik billentyüt.
-Niall bazdmeg, add ide azt a szart, 1 percünk van..-hozzámvágta a billentyüt én meg beirtam..mi a faszom töltődik ezen ennyi ideig, 5másodperc van hátra.. az idegeim pattanásig feszültek és Niall visszafelé számolásai csak növelték ezt.
-4;3;2 megállt az óra Zayn bazdmeg, megállt az óra és a gép is sötét! Mi a faszom folyik itt??-morgolodott Niall.
-Niall! Befogadta a kódot!!-mondtam. Agodó tekintetét felhőtlen mosoly vette át. Ekkor kikapcsolódott az a két szar ami eddig a nyakunkon volt.
Niall rámdobta magát, majd heves csókolózásba kezdtünk.. Tapsra lettünk figyelmesek, de olyan lassú tapsra. (Taps..taps..taps..)
-Rendkivül gratulálok, hogy végigtudtatok menni a halálházamon, de kár, hogy nem haltatok meg..-mondta Joshua.
-Zayn állíts le mert esküszöm megverem!-nem cselekedtem, inkább Josh möge mentem és megfogtam a csuklóját úgy, hogy ne tudjon szabadulni. A közelbe volt egy kötel, letéptem és megkötöztem, hogy ne szabaduljon.
-ÖLD MEG!-parancsoltam Niallnak. Kutakodtam kicsit Josh zsebeiben és egy bicskára leltem.
-Nézd csak mit találtam Niall. Játsz egy kicsit vele és Joshhal is, hogy ne legyen egyedül. Én meg megkeresem kijáratot!-mondtam. Tudom elég morbid vagyok, de megérdemli.

Niall*

Zayn otthagyott az ősi ellenségemmel együtt és egy bicskával a kezemben, talán nem volt jó ötlet, ha a bosszúágy hajt elég brutálisan gyilkolok. Josh felállt, gondolkodás nélkül gyomorszájba vertem, majd ugyanoda rúgtam. A gyerek összeomlott és a földre terült.
-Ülj fel!-parncsoltam, de nem tett semmit. Közelebb mentem és a füléhez hajoltam..
-Mi az, hogy "Kár, hogy nem haltatok meg!" ?- kérdeztem, semmi válasz.
-ÜLJ FEL!-orditottam a fülébe. Összerezzent majd felűlt, háta mögé mentem és a nyakához illesztettem a kést.
-Utolsó kivanság?-kérdeztem udvariasan.
-Rohadj meg!-mondta flegmán, mire én vegighúztam a kést a nyakán. Össze-vissza fröcskölt a vér a torkából és mellé még rázkodott is majd minden alábbhagyott és csend lett. Immáron hirhedt ellenségem csonthalmain lépdeltem. A francba milyen költői lettem. Hirtelen lépteket hallok majd Zayn nyit be..
-Ez gyönyörű volt!! Mennünk kell mielött a kutyák ide érnek.-foglalta össze Zayn. Kint valami leesett.
-Mi a szar volt ez?-kérdeztem berezelve.
-Jönnek!-mondta és a haláházba vezető ajtóhoz rohant.
-Mit csinálsz?
-Kinyitom, hogy megmeneküljünk!
-Hülye vagy bazdmeg!?-megfogtam a vállat és eltaszítottam az ajtótól.
-Te vagy a hülye! Meg akarsz halni?? 2 ajtó van Niall.. az egyiken ők jönnek be a másikon meg mi jutunk ki..-mondta.
-Jö menjünk!!-engedtem el és együtt kinyitottuk az ajtót. Ami mögött, állott hullaszag volt.