Repulsive Attraction [Bakudeku f.f] [Javítás alatt!]

12. rész

*Reggel,mikor felkeltem csenben kikászálódtam az ágyamból és a konyhába vettem az irányt. Lefelé haladva a lépcsőn Denkit pillantottam meg,ahogy épp felém közelít*

-Jó reggelt Bakugou! *Szólított meg a fiú*

-Csá. *Válaszoltam* -Nem láttad Dekut!? *Néztem a szőkére csillogó szemekkel*

-Nem, ma még nem! *Mondta,majd elment*

-Jó reggelt süni *Hallottam meg Mina hangját a konyhába érve*

-Ohh, szép reggelt robbanó cukrom! *Mosolygott rám Kirishima*

-Nem láttátok Dekut!? *Kérdeztem,mit sem figyelve arra,hogy az előbb mit mondtak*

-Nem. *Válaszolták*

-De egyébként is, itt van neked egy igazi férfi! *Mutatott magára a vörös*

-Kössz a semmit. *Mondtam flegmán, majd levettem egy poharat és töltöttem magamnak üdítőt,miután megittam felvonultam a szobámba és a kezembe kaptam a székemen lévő előre kikészített ruháimat és a közös fürdő felé vettem az irányt. Miután leértem a fürdőbe levettem magamról a ruháimat, majd beléptem az egyik kabinba és elkezdtem magamra engedni a kellemesen forró vizet*

~Vajon Dekuval minden minden rendben van? Miért nem látta senki ma? Meg fog nekem bocsájtani?~ *Cikáztak a gondolataim*

-Szeretlek Deku.. *Suttogtam halkan*

Ekkor eszembe jutottak Kirishima és Todoroki szavai:

-"Velem jobban járnál! Ő mindig bánt." *Mondta a felemás*

-Melléd egy igazi férfi kéne! *Szólalt meg a vörös is*

————————————————————————

-A francba is! *Ütöttem bele egyet a csempézett falba*

*Miután kellően eleget áztattam magam, elállítottam a vizet és kiléptem a "kabinból", majd megtörölköztem és felvettem a magammal hozott ruhákat..Miután kiléptem a fürdőszobából gondolkozás nélkül Deku szobája felé vettem az irányt*

Deku szemszöge:

~Szerettem őt, és megbíztam benne... De neki ez kevés volt és csak egy játékszer voltam számára..Ez jobban fáj bármely eddiginél amit velem tett..~ *Rogytam sírva a földre a gondolataimtól*

Ennyi volt...

Bakugou szemszöge:

*Deku szobájához érve megálltam az ajtaja előtt, és épp benyitottam volna,mikor egy hangra lettem figyelmes*

-Ha ezt megteszem többet már nem fognak rám hatni Kacchan szavai..*Mondta a fiú*

-D.....De....Ku.. *Nyögtem ki nehezen a sokk hatása miatt*

-Köszönöm Uraraka és a többiek, köszönöm,hogy mellettem álltatok mindig..És sajnálom.. Szeretlek Kacchan.. *Miután eszméltem,hogy mit is mond a zöld hajú, egyből berontottam a szobájába de a látványtól ismét lesokkoltam*

-T...Te m-meg mit csinálsz? *Rohantam oda zokogva a fiúhoz,aki egy kést szorongatott a kezében..*
-F-fejezd be k-kérlek.. *Öleltem át Dekut, aki ennek hatására leejtette a kezében lévő kést és előtört belőle a sírás*

-Nincs értelme élnem!! E-engedj el.... *Ordította sírva, és nyúlt volna a késért,de lefogtam* -Engedj el! *Kezdte ütögetni a mellkasomat*

-Engednéd,hogy elmagyarázzam,hogy mi történt? *Néztem le a fiúra,de csak pár szipogást kaptam válaszul* -Mikor még nem voltunk együtt,akkor Kirishimával fogadtunk,hogy feltudlak e szedni és utánna csak úgy otthagyni téged.. Eleinte játéknak indult de nagyon hamar beléd szerettem és eszembe sem jutott volna téged elhagyni...Kérlek bocsáss meg! *Kezdtem el erősebben ölelni*

-K-komolyan még ilyenkor is képes vagy hazudni!? N-neked semmi sem szent? *Emelte fel a hangját*

-É-én esküszöm n-nem.. *Magyarázkodtam*

-Kérlek m-m-mond el az i-igazat.. *Markolta meg a pólómat*

-De hát ez az igazság..Tudom,hogy nem vagyok egy kedves ember és nem voltam számodra idéalis barát sem d-de el kell hinned nekem..Senkiért nem tettem még ennyit soha! Kérlek életem! *Kezdtem el sírva ordítani* -H-higyj nekem... *Markoltam a hajába gyengéden és a fejét felemeltem*

-Sz-szóval mindvégig erről volt szó? *Nézett fel rám a könnyes szemeivel,amire csak bólintottam egyet*

-Szeret- *Mondtam volna, de a fiú az ajkaimra tapadt*

-Hiányzoltál... *Szólaltam meg két csók közt*

Sziasztok! Ez sem volt egy hosszú rész viszont elérkezett a befejezés.. A következő részben megírom az epilógust és ennyi lenne a könyv.. Remélem tetszett ez a rész! Puszi ^^