Planet Wars

3.rész.-A beszélgetés.

 -Ezek jobbak lesznek, mint mi?

-Kusolj már Bingó.

-Jolvan na. Bocs, hogy kérdezek.

Bingó csak egy becenéz volt. A katonák jobban tudták néha a beceneveket, mint a valodiakat. Majd megforgata a szemeit és halladt tovább társai mellet a tömegbe. Erösen kételkedet a robotok hatékonyságába. Mindig is ellenségesen vélekedet a modern fegyverekröl. Ugy tartotta, hogy minél modernebb valami, ami computerekre van hagyatkozva annál nagyobb az esélye miszerint valaki az emberek ellen használja öket.

-Egy tengerparton kéne sört innunk és pihenünk.

Jegyezte meg Sasha, aki kezében egy RT-10 es lézer fegyver diszelget. Ö egyenesen csodálta a robotokat.

-Nem lennék az ötlet ellen, de ez a hadsereg nem pedig egy kiránduló csoport.

Szolt vissza Hivő. Rajta maradt ez a becenév miután elég sokat foglalkozot a valásával.

-Persze neki nem mondod, hogy kusoljon!

Akadt ki Bingó de feletese erre semmit se válaszolt csak haladt tovább. Bingó volt ott a legfiatalabb és egyben a legkisebb is. Ö csak simán két társa mögöt ballagot Néma társaságába. Ahogy a fickó becenee is mutatja nem igazán volt beeszédes tipus. Egész nap csak némán ült vagy mászkált.

-Tul csendes nekem itt minden.

Szolalt meg Hivő és szemével gyanus alakokat kereset, de csak diszesen öltözött polgárokon akadtak meg kék szemei.

-Tul parázod a dolgot. Nincs itt semmi olyan, ami árthatna nekünk. Elvégre ki az a hülye, aki egy fövárost támadna meg egyböl.

Nyugtatgata Sasha, akiért amugy Hivő oda volt meg vissza.

-Mondjuk Bingó?

Nevetett fel a feletesük amira nö is elnevette magát. Bár az emlitet személy egyáltalán nem tartotta ezt viccesnek. Pont azért hagyta ott szüleit és jött el a Kor-bol, ahol élt, hogy ne csesztese senki se. De feletese meg Sashe mindig nyuzták öt amikor csak tudták. Gyülölte öket de nem tudot mit tenni. Nem léphetet le csak ugy.

-Hagyjátok már!

Mordult oda Néma amire a kettö elöl hallado azonal abbahagyata a nevetést. Pedig ö csak egy sima közlegény volt semmi több. De szotlansága és megjelenése félelmet kelltet mindenkiben. Igy egyszere tisztelték, de féltek is töle.

-Köszi!

Szolt oda Bingó amire társa csak felé fordult és bolintot. Hivő egyszercsak megállt és hátra fordult.

-Ti ketten menjetek el balra! Mi pedig jobbra. 1 ora mulva ugyan itt találkozunk!

Adta ki a gyors parancsot, amit mindenki meg is értet aztán az utasitásnak engedelmeskedve elfordultak balra.

-Amugy miért nem beszélsz soha se?

Tette fel a kérdést katona társához Bingó. Ezt már rég megakarta kérdezn de sose merte.

-Hosszú történet kölyök!

-Igazábol pont egy oránk van rá, hogy meghallgasalak. Ennyi idö alatt egy könyvet is ellehetne mesélni.

Néma ujra bolintot azt nagyot sohajtot. Ekkor még a fiatal katona nem tudta, hogy milyen borzalmak vezettek a szotlanság kialakulásához.

-Az egész gyerekkoromba kezdödöt. Apám fojton vert anyám meg hagyta neki. Ahányszor megszolaltam mindig lekevert egy pofont. De ha nem beszéltem akkor is igy tett. Utána megismertem egy lányt. Aki kedvesnek tünt és meghallgatot. Kiderült, hogy apám fizete le, hogy törödjön velem majd ugyan ugy elkezdet eröszakoskodni velem, mint az apám.

Sose szokot egy könycsepp se kicsordulni a szemén még akkor se, ha meghal a fél százada. De most jopár kicsordult miközbe mesélte a dolgait. Persze ez a sisak miatt aligha látszodot.

-Sose ütöttem meg nöt és nem is fogok igy türtem azt is. Aztán az első egység, akikhez kerültem ugyan ugy basztatak. Aztán igy ennyi.

Bingó elgondolkozott nagyon meghatoták a hallotak és valahogyan segitetni szeretett volna, de ö maga se tudta hogyan.

-Biztos nincsen még valami oka?

Néma megrázta a fejét majd elöre nézett maga elé és az embereket kezdte el figyelni.

-Legyen mára elég ennyi kölyök!

Bingó érezte, hogy nem kéne tovább feszegetnie a dolgokat.

-Ha bármi van szolj nyugodtan én itt vagyok.

Társa csak bolintot és ujra némaságba merült.