𝑽𝒂𝒎𝒑𝒊𝒓𝒆 𝑲𝒏𝒊𝒈𝒉𝒕 𝑮𝒖𝒊𝒍𝒕𝒚(F.F.)-Vércsepp Lilyom

8.𝕊𝕫𝕚𝕣𝕠𝕞

Ébredő erő. Az örvénylő emlékek.

Kaname a fák felé pillantott, rózsa és liliom szírmok emelkedtek fel, vörösen világítva, mjd mindd egy pont felé kezdett el özönleni.

A fiú a szirmok után szegezte tekintetét, amik mindd egy vörösen fénylő pont felé tartottak, a Hold Szálló felé.

***

A Shiki bőrében rejtőző Rido mosolyogva nézte, ahogy a vörös szirmok elfedik a lány testét, majd lassan vér ként folynak le róla.

A Kuran lány haja élénkebb lett, szemein kevésbé lehetett le olvasni az érzelmeket, és az agyarai is kiélesedtek, vörösen izzó szemei sokkal élénkebbek lettek.

-Felébredtél álmodból?-simította meg unokahúga arcát.

-Pontosan....-mosolyodott el a lány.-Rég éreztem teljesnek az erőmet... hozzá kell szoknom, hogy ismét teljes az erőm..

***

Kaname és Ayame a vörös energia sugárra nézett, ami végig szántotta a levegőt.

Az éjjelisek teljesen össze zavarodtak az események miatt. Kinek a vérét érezték? Mi volt az az energia löket? Mi történt?

De Kaname pontosan tudta, mi volt az az energia, és pontosan tudta azt is, hogy Rido felszabadította a lány teljes erejét.

-Mit jelentsen ez az egész?-értetlenkedett Zero.

-Rido felébresztette húgom teljes erejét, amiért átváltoztattam húgunkat, ezt szánta válasznak.

***

-Nii-sama.... ideje lenne..

-Nyugalom.. ne aggódj. Már indulni készülök. Vissza kell nekem is szereznem a teljes erőmet.. és az eredeti testemet.-kelt fel, majd ment el a felemás szemű.

A lány a be rontó Rimára és Rukára emelte izzó szemeit. A két éjjelis lány teljesen ledermedve nézték a lányt, akinek ajkaira egy mosoly szökött.

-Diablo!-szólalt meg a Kuran lány, mire az említett beugrott az ablakon.

A farkas bundája vér vörösses volt, agyarai élesek, szemei pedig fenyegetőek voltak. A szőre teljesen fel volt borzolva, a kinti szél miatt. A két lány számára fenyegetőnek nézett ki, a Kuran lány viszont csak mosolyogva leguggolt rég látott barátjának kitárva kezeit.

A lény a lány ölelésébe bújt, így a fején lévő csont maszkon található, ezüst fonálon lógó csengő megcsendült.

-Rég láttalak...-nyomott puszit az általa alkotott lény fejére a lány.

A két vámpír lány már épp lépett volna, mikor önkénytelenül is térdre ereszkedtek tisztelegve.

-Nem lenne jó magamban tartani azt a fájó, bosszús érzést... amit a 10 év alatt magamba fojtottam... különben attól tartok, teljesen megbolondulnék.

***

-Szóval... egész végig.. Ayame Kisasszony is egy tisztavérű volt...-szólalt meg Akatsuki, Aido mellett.

-Lehetetlen.. csak nem..-szólalt meg Hanabusa.-Ő a.. hugod?

-Hanabusa.... a Kuran családban csak egyetlen lány született...

-Pedig... Ayame.. Haruka és Juri titokban született lánya.. és egyben.. a jövendőbeli menyasszonyom.... már ha ő is így akarja...

-Hah?-lepődött meg Hanabusa.

-Most miért lepődtél meg annyira? Mintha te magad nem tudnád.. hogy a tisztavérűek köreiben nem ritka a testvérek közötti házasság.

-Szóval az iskolában terjengő nyugtalan légkör..

-Így igaz...

-Mindd tudjuk, hogy egy tisztavérű, de eszünkben sincs rád gyanakodni.

-Mindannyian.. túlságosan jók vagytok hozzám..-haladt tovább a fiú.

***

A vörös hajú lány le pillantott Takumára és nagybátyjára. A levegőböl figyelte őket.

-Hagyjad abba a bújkálást és gyere le... Rima.

-Hallod... mégis ki vagy te, és mit képzelsz magadról?-húzta össze a szemeit a lány. 

A lány rájuk támadott, de kevés sikerrel járt. Csak egy sebet szerzett karján és arcán.

-Hálás vagyok ilyenkor.. amiért vámpír vagyok. Gyorsan gyógyulok.

-Rima, ne ess túlzásba..

-De.. Ichijo.

-Hagyd abba kérlek.. ne mocskold be Shiki kezét.

-Előbb, vagy utóbb kénytelen leszek.. hisz te magad is tudod, maga Ichio kérte, hogy pusztítsam el a tanács ellenségeit.

-Rido Úr...

-Még mit nem! Hiaba használod Shiki testét és hangját, nem kegyelmezek neked.

-Sajnálom....-nézett testvérei felé a Kuran lány, majd le lebegett nagybátyja mellé.-De elegem van... abból, hogy nem találhatom a helyem.. mellettetek.. Hogy soha nem leszek elég jó..

-Látom észhez tértél.

-Rima...-nézett a támadni készülő lányra.

-Kuran... Úrnő?

Az említett lány szemei pirosan izzottak.-Akármennyire jóvan is vagyunk... vegyél vissza.

Rima figyelmetlenségét kihasználva, Rido egyik vér fonala, átszúrta Rima vállát.

-Rido Úr!

-Shiki.. te idióta. Csak így átadod másnak a tested? Mondd.. miért nem tudod egy kicsivel jobban szeretni saját magadat?!

A Kuran össze húzta a szemeit, nem hiányzott neki, hogy vissza hozza Rima a Shiki fiút. Nem akarta ismét a magányt érezni, ezért ahogy a fiú kűzdeni kezdett a testét uraló férfi ellen, a lány kezdte elveszíteni higgadságát, majd pár lépéssel a lány előtt termett és felpofozta.

-Ha még egyszer..... ha még egyszer ki mered nyitni a szádat, garantáltan kivájatom a nyelvedet.-húzta össze idegesen, izzó szemeit.

-Kuran...... Úrnő...-tette kezét a pofon helyére Rima. Mióta ismerte a lányt, egyszer sem volt olyan agresszív velük, mint ebben a pillanatban. Mindig csendes volt, kissé elkalandozó, mint aki nem is ott volt, ahol a teste, de még egyszer sem emelt kezet rájuk, vagy fenyegette meg őket komolyan.

-Ne próbálj ellenkezni.... Senri...-kapott a fejéhez.

Ichiru a Kuran férfi koporsójánál állt. Alig tudta kivárni, hogy a férfi végre saját testében legyen és végre vissza térjen. Hogy végre teljesüljön a vágya.

***

Kaname a folyosón haladt, majd meglátta Seirent.

-Seiren. Gyűjtsd össze azokat, akik bírják a napfényt. Már pírkadat van. Őrízzék a Nap Szállót.

-Ahogy szeretnéd, Kaname Uram.

-Kaname Uram.....-lépett a fiúhoz Ruka.-Sajnálom amiért hagytam, hogy az érzelmeim irányítsabak.. engedelmével, csatlakozom a Nap Szálló őrzéséhez.

Kaname az ablakra nézett, azon is kifelé. A havat kezdte figyelni. Irónikusnak tartotta, hisz 10 évvel ezelőtt is, mikor Ridóval nézett szembe. Szintén havazott.

Legközelebb is szép álmokat festek neked.