Különleges Karácsony 2/2 || Jikook ff ✓

4.rész

A konyhában ücsörögve iszom a reggeli kávémat, miközben Taehyung a semmiből betoppan és hirtelen meg is szólal.

-Tudom mit akarok!-Kómás fejjel nézek felé, miközben azon gondolkodom, hogy egyáltalán meg szólalt-e, vagy csak beképzelem magamnak? Eközben közelebb lép hozzám, de nem mondd semmit.

-És nekem tudnom kéne?-Nézek rá értetlenül arra várva, hogy mondja már végre mit akar.

-Ez a két napom maradt! Elmondom neki, hogy...Hogy vonzódom hozzá. Nem hagyom, hogy megint elmenjen. Még egyszer nem.-Elmosolyodtam azon, hogy ilyen magabiztos, de mégis olyan bizonytalan.-Mondd csak! Te nem akarsz nekem mesélni valamit?

-Nos, úgy néz ki, hogy egy darabig mindennap látni fogom Kook-ot, szóval..Eldöntöttem valamit!-Vigyorodtam el.

-Mit?-Kérdezte kiváncsian.

-Karácsonyra a pasim lesz!-Vágtam rá azonnal.

-Huh, az kemény. Kösd fel a gatyád!-Mondja, majd elvonul készülődni. Én is hasonló képpen teszek, és a szobába megyek, hogy fel vegyek valami szexi, de kényelmes göncöt. Végül egy szűkebb fazonú fekete farmer mellett döntök, ami kiemeli a combjaim és fenekem, mellé pedig egy kicsit hosszabb fazonú csíkos pulcsit vettem fel. Szőke hajam beállítottam, hogy nézzen is ki valahogyan, majd lesiettem a földszintre. Taehyung az előszobában toporog, mikor mellé lépek és el kezdem fel venni a bakancsomat.-Aztakurva, Chim!-Nyögi meglepetten.-Törpe, te tényleg bele húztál!-Nézett rám elismerőn, mire én csak egy magabiztos mosollyal léptem ki az ajtón és vettem az irányt a tánc terem felé. Sietve tettem meg azt a "kis" távolságot a tánc terembe, és végül a húsz perces utat lefaragtam tizenkettőre körülbelül. Mély levegőt vettem a terem ajtaja előtt, majd lassan, de biztosan benyitottam.

-Sziasztok!-Köszöntem hangosan, hogy Jungkook is biztosan észre vegyen, majd lekaptam magamról a kabátomat, hogy minél hamarabb lássa a szettem. Körül néztem -mintha nem tudnám hol van Jungkook-, majd amikor "ki szúrtam" egy széles mosollyal át szeltem a köztünk lévő távolságot, majd lecuccoltam mellé.-Szia!-Ültem le mellé, hogy elkezdjek végre nyújtani.

-Sz-szia Jimin! Jól nézel ki.-Hebegett, mire egy magabiztos mosoly jelent meg az arcomon, majd felé néztem.

-Köszi. Te sem vagy semmi.-Mosolyogtam rá, aztán beálltam a tánc kezdő pozíciójába, ugyanis Kai már kezdeni is akart.

Igyekeztem minél jobban teljesíteni tánc közben és egy kicsit mutogatni magam neki, de persze nem úgy mint egy rossz ribanc, csak éppen annyira, hogy mindenképpen felkeltsem a figyelmét. Tudom, hogy nem meleg, viszont mindegyik férfiban meg bújik ez a hajlam és ha tetszik neki ha nem, én most ki hozom belőle. Néha incselkedtem vele és szünetekben is rá tapadtam egy kicsit, de nem úgy vettem észre mintha különösen zavarná, így hát bátran folytattam.

A nap végén úgy gondoltam, hogy egy kicsit még maradok, és csak reménykedni tudtam, hogy ő is ezen a véleményen lesz. Persze nem kellett csalódnom, hiszen próba után mikor már csak ketten voltunk mögém állt, majd jobb kezét derekamra helyezte, és kissé előre hajolt, hogy a fülembe tudjon duruzsolni.

-Egy sunyi dög vagy.-Ki rázott a hideg. Hangja a szokásosnál is mélyebb volt és meglepően férfias.

-Miért is?-Kérdeztem halkan, de nem fordultam meg továbbra sem. Másik kezét is derekamra helyezte, majd teljesen nekem nyomta magát. Egy reszketeg sóhaj szaladt ki ajkaim közül, közben vártam válaszát.

-Gondolom nekem kelletted magad, igazam van?-Szorított csípőmre, majd lassan mozogni kezdett mögöttem, mire meg lendítettem csípőm és amolyan "latinosan" táncoltunk.

-Talán igen, talán nem.-Sóhajtottam. Egy határozott mozdulattal megfordított, majd így táncoltunk tovább.

-Ne tedd az eszed! Tudom, hogy mi a szándékod.-Suttogta kettőnk közé.

-Valóban?-Felsimítottam kezemmel izmos mellkasán, majd nyakába akasztottam kezeim, és össze kulcsoltam őket. Egy darabig így "lassúztunk", mikor is közelebb hajolt és ajkaimra suttogott.

-Valóban.-Puha ajkait enyémeknek nyomta, és lassan mozgatni kezdte azokat. Jólesőn felszusszantottam és tarkójánál fogva húztam magamhoz közelebb. Nyelvével át furakodott a számba, és táncba hívta az enyémet. Kezeivel szorosan tartott, és egy percre sem engedett el, de persze nem is akartam. Egy pillanatra végül elszakadt tőlem és felkapott ölébe, mire össze kulcsoltam lábaimat a dereka körül és úgy tartottam meg magam, majd már vissza is hajolt, hogy folytassa az abba maradt csókot. Bele mosolyogtam a csókba ahogyan meg éreztem hideg ujjait pulcsim alatt.

-Ohh, basszus..Elnézést!-Hallottunk meg egy női hangot, mire ijedten váltunk szét. Lepattantam Jungkook öléből, majd rendeztem magamon a ruha szettem.-Én csak..Takarítani akartam.-Dadogott, mire aztán elnézést kértünk és össze szedtük a cuccainkat, majd kiléptünk az épületből.

-Hát..ez kínos volt.-Nevettem el magam oda kint sétálva, miközben vissza pörgettem magamban az elmúlt pár percet.

-Igen, eléggé.-Nevetett Jungkook is.-Forralt bor?

-Benne vagyok.-Bólintottam. Ismét a tegnapi hely felé vettük az irányt, majd Jungkook vett két pohár bort és sétálni mentünk. Jól éreztem magam, ezt nem is tagadhatom, viszont egy dolog nagyon aggasztott.-Jungkook?!-Hangom különösen halk volt és bizonytalanul csengett, talán meg sem hallotta.

-Hm?-Nézett rám.

-Ugye..Ugye nem mész majd vissza?-Álltam meg, mire ő is így tett, és értetlenül fürkészte arcomat, ami minden bizonnyal most bizonytalan volt és kétségbeesett.

-Mi? Dehogyis, nem. Nem hagylak megint itt. Többet nem.-Fogta közre arcomat.

-Ígéred?

-Ígérem.-Bólintott, majd egy lágy csókot nyomott ajkaimra.