Bittersweet /Vminkook/ Szünetel

13.

Jungkook pov.

Az együtt töltött idő a fiúkkal csodálatos  volt, csak nem tarot sokáig. Rengeteg tananyagból kellett felzárkóznom, így nem volt sok időm rájuk. Tanulnom kellett, dolgozatokat írnom, azokra azért valami elfogadható jegyet szerezni, mert egy kettes nem nagyon javítsa fel az osztályzatomat. 

Új vagyok, nem is ugyanazokat tanulják itt, mint amit én tanultam az előző sulimban. Bár kitudja, túl sokat csavarogtam, nagyon ritkán mentem be órákra. Elég rossz társaságba keveredtem, egy csapat fiú és lány társaságában. Vicces volt bulikba járkálni, inni, füvezni és minden jöttmenttel lefeküdni. Az elején nagyon jó móka volt, de utána túlságosan is elfajult minden. Rossz dolgokba keveredtem, amiből nagyon nehezen tudtam csak kijönni, majd végül a suliból is kirúgtak. Nem akarom, hogy ez újra megismétlődjön, épp ezért mindent megteszek, amit csak tudok. 

Azért a babáimat se nagyon hanyagoltam el, mert ha suli után nem is találkoztunk annyit, azért a szünetekben igen. Ha alkalmam nyílt rá, akkor még telefonon is zaklattam őket, rengeteg kifogást gyártva, csakhogy halljam a hangjukat. Taehyung értékelte is, és nagyon sokáig beszélgetünk telefonon keresztül, de a másik édesem nem volt emiatt ennyire vidám. Az utóbbi két hétben, míg elvoltam foglalva a tanulással, az én Jiminnem beleőrült a táncba. Ha lehetett volna éjjel- nappal csak gyakorolt volna, amit én nagyon édesnek tartottam, de Yoongiék már annyira nem. Folyton a nyakukon volt, még szünetben is őket zaklatta. Személy szerint én örültem neki, mivel végre nyitott mások felé, beszélgetett és barátkozott, nem lógott annyit Taehyungon, aminek persze örült is a másik, mert így ő is szabadon beszélgethetett másokkal is. Nem kellett attól félnie, hogy Jimin féltékenységi jelentet rendez, mikor megszólít valakit. 

Most pedig két hét után itt állok egy ház előtt, várva az én kincseimet, hogy megérkezzenek. Taehyung nagyon szeretett volna eljönni erre a házibuliba, amire meghívták, így természetes volt az, hogy mi is vele tartunk. Nem vagyok az a féltékeny típus, megbízom a párjaimba, de azért jobb félni mint megijedni alapon inkább eljöttem én is. Az ital kitudja hozni az emberből a legszörnyűbb énjét is. Én már csak tudom, megtapasztaltam ezt elég korán. 

-Hali. - A nagy bambulásból Jimin csilingelő hangja hozz vissza, így mosolyogva felé is fordulok. Unott képpel bámul rám, míg Taehyung izgatottan von egy ölelésre. 

-Szia baba. - Puszilok hajába, persze azért előtte szét lesek ki láthat minket és ki nem. Engem nem érdekelne, ha bárki is meglátna minket, boldogan vállalnám fel ezt a két szépséget, de ők másképp lássák a helyzetet. 

-Még mindig nem értem, miért akartál eljönni erre a hülyeségre. - Morog a kis törpe, kezeit zsebre vágva. Édes mikor duzzog. 

-Mert néha kell egy kis szórakozás is! Amúgy sem voltunk még bulizni, így nagyon szerettem volna eljönni. Amúgy is jönni fog még Hoseok és Yoongi is! - Szerintem Taehyungot még sosem láttam ennyire virgoncnak. Kivéve akkor, mikor legutóbb alattam nyögött, na akkor elég virgonc volt. 

-Mindig együtt vannak, szerintem ők titokban buzik. - Muszáj vagyok nagyot sóhajtani Jimin mondatta után, hiszen utálom, mikor valaki ilyen csúnya megnevezést használ a melegekre. Főleg, ha ő is az. 

-Te is az vagy. - Vágom oda, nem is tudnám visszafogni. A kis törpe felhorkant és toporzékol egyet. 

-Nem vagyok az! 

-Nem hát, csak fiúkra áll a kukid. - Vonok vállat egy kis vigyort húzva ajkaimra. 

-Lalalala! Nem hallom!  - Fogja be füleit gyerekesen hangoskodva, nehogy elérjen hozzá a hangom.