Az első napom már nagyon várom. Tegnap kaptam meg a levelet hogy fel vettek a Roxfordba. Jaj be sem mutatkoztam még Izabella Diggory vagyok, igen Cedric Diggory húga, ő is a Roxfordba jár már 3 éve. Na de szerintem kezdjük is el a napot. Reggel korán keltem persze az izgalomtól. Gyorsan ki patantam ágyamból és rohantam testvérem szobályába. Ahogy be nyitottam láttam hogy még alszik, így bátorságot vettem és rá ugrottam. Amit azzal díjazott hogy le rúgott az ágyról. Hangos koppanással értem a földre. Amire már ő is fel kapta fejét. Rám nézett ilyedten. - Húgi jól vagy? Nem esett bajod? - kérdezte tőlem. Nagyon szeretem a bátyámat de néha kicsit túlzásba esik az aggódásával.-Persze jól vagyok.- szóltam neki vissza mire fel álltam és le poroltam magam. -Ne csinálj ilyet többet mert meg ilyesztetél!- szólt kicsit dühösen de láttam rajta hogy nem bírja tovább és el mosolyodott.
-Rendben! Csak gondoltam szólok hogy 1 óra múlva indul a vonatunk és nem kéne le késnünk.- szóltam neki mire ki kerekedett a szeme. Még sosem láttam így a bátyámat. Hirtelen fel állt és kapkodott össze vissza. - Iza öltöz fel sietnünk kell!- szólt nekem mire fel eszméltem hogy még mindig a macis pizsomámban vagyok. Gyorsan be rohantam a szobámba és fel vettem egy fekete egybe ruhát és egy sima lapos talpú cipőt. Be mentem a fürdőbe fogat mostam, majd ki engedtem hajamat és ki fésültem. Bátyám már kiabált lentről hogy induljunk most azonnal. Le siettem és az ajtót be zártuk. Már érzem ez egy elég furcsa év lesz.A vonat állomáson álltunk csomagjainkkal. Elég nehéz volt az enyém, de drága testvérem nem segített volna nekem, helyette a Hugrabugros barátaival beszélgetett. Próbálkoztam fel rakni a vonatra de nem nagyon sikerült. Egy árnyékot véltem fel fedezni mögöttem. Meg fordultam és egy magas fiú ált előttem. Barna rövid haja volt ami homlokára simult. Arca karakteres volt. Magas volt. Láttam rajta végig mér. Majd meg szólalt.
-Segítsek látom nehéz?- vakarta meg aranyosan tarkóját és el eresztett egy fél mosolyt. -Azt meg köszöném!- mondtam neki bizonytalanul. Mire rám mosolygott és el vette a ládámat. Ahogy meg emelte látszódott test alkata, izmos volt de nem túlságosan. Nagyon el merültem a látványban amit ő szakított meg.
-Be sem mutatkoztam Oliwer Wood.- mondta és nyújtotta kezét. Amit el is fogadtam.
-Izabella Diggory- mosolyogtam rá én is. Kicsit furcsán nézett rám. - Cedric Diggory testvére vagy?- kérdezte tőlem. -Igen- válaszoltam egyszerűen. Az állomáson meg szólalt a hangszóró hogy szálljon fel mindenki, mert 5perc és indul a vonat. Rám nézett szemeivel.
-Gondolom van társaságod- fel lépett a vonatra majd segített fel mászni. Válaszoltam neki - nincs mivel testvérem a barátaival ül, így én egyedül fogok-. Rám nézett - akkor csatlakozhatok hozzád? - kérdezte enyhe pirosas arcal. Bele egyetem igy ketten ültünk és beszélgetünk, nagyon barátságosnak találtam. Egyszer csak kinyílt az ajtó és három gyerek nézett ránk. - Sziasztok, szabad ez a hely?- kérdezte tőlem a szemüveges fiú.
-Persze gyertek csak.- néztem őket ahogy be jönnek, a szemüveges mögött egy vörös hajú fiú és egy barna göndör hajú lány ált. Ők is be jöttek és le ültek velünk szembe. A szemüveges fiú felém fordult és be mutatkozott.
-Szia, Harry Potter vagyok és te?- kérdezte.
-Szia Izabella Diggory.- mondtam. A másik fiú is be mutatkozott. -Ron Weasly.- mondta miközben valamit majszolt. Bólintottam felé egyett.
Majd a lány is be mutatkozott. -Hermione Granger.- mosolygott rám amit viszonoztam. Aztán Olivernek is be mutatkoztak. Az úton beszélgettem velük, nagyon kedvesek voltak, meséltek a Roxfordrol és az emberekről. Mint kiderült Ronnak nagyon sok testvére van és kettőjük a Roxfordba jár.
Annyit beszéltünk hogy azt vettük észre, hogy a vonat megáll. Le szálltunk majd be mentünk a Roxfordba. A külseje is gyönyörű volt de a belseje még szebb. A nagy terembe mentünk ahol hosszú asztalok voltak itt ültek a diákok, és elől egy nagy asztal ahol a tanárok foglaltak helyet.
Mindenki le ült csak az újak maradtak álva az ajtónál. Egy hosszú fehér szakállú férfi fel ált és meg szólalt.
-Üdvözlök mindenkit a Roxfordban az új diákokat meg kérném hogy ha szólítják önöket fáradjanak ki hogy a teszleg süveg beoszthassa magukat.-
Mondták sorban a neveket, majd az én nevem következett. -Izabella Diggory.-mikor ki mondták mindenki rám nézett. Lassan ki sétáltam majd le ültem a székre és a süveget fejemre rakták, ami morgott egyet és így szólt.
-hmmm egy Diggory, nehéz választás de ahogy látom nem a testvéred után mész. Bátor, merész, de meleg szívű és okos..... Griffendél!!!
Majd a Griffendéles asztal fel ált és tapsoltak. Oda mentem az asztalhoz és mindenkivel kezet ráztam. Harryék is üdvözöltek.Majd ahogy körbe néztem meg akadt a szemem egy emberen. Egy vörös hajú fiún, biztos voltam benne hogy Ron testvére. Látta ahogy nézem és el mosolyodott. Tettétől enyhe pír szökött arcomra ami miatt gyorsan el fordultam, nem tudtam hogy váltotta ki ezt.Amikor vége lett a beosztásnak mindenki neki látott az evéshez. A melletem ülő fiú beszélgetett velem akiről meg tudtam hogy Frednek hívják, hasonlított arra a fiúra aki figyelt. Persze mivel ikrek voltak. Eszembe jutott hogy testvérem már mesélt róluk. Ők voltak a Griffendéles kviddics terelők. Amit említettem a fiúnak és ő bólogatott. Mikor végeztünk el mentünk a lakrészbe amit a Kövér dáma képe rejtett. Ahogy be léptünk egy vörös szoba fogadott kanapéval és asztalokal. A szobákat két lépcső valasztotta el az egyik a fiúk lakrésze volt a másik meg a lányoké. Én Hermionéval kerültem egy szobába aminek nagyon örültem. A lánnyal sokat beszéltünk. Mivel fáradt voltam gyorsan le zuhanyoztam és fel vettem pizsomámat. Hermione is így tett. Majd sokat gondolva arra hogy milyen lesz a holnapi napom álomra hajtottam fejemet és rögtön el nyomott az álom....
Ez az első rész remélem tetszett;) Puszi!
YOU ARE READING
Varázsütésre szerelem
Fanfiction-Azóta szeretlek mióta megláttalak a teremben- mondta majd kezét arcomhoz helyezte és közelebb hajolt. Figyelem néhol 16-18+ jeleneteket tartalmaz.