Varázsütésre szerelem

7.Rész: A bál.

Pár nap már el telt és Georgeal egyre jobban össze melegedtünk és több embert is megismertem, kiderült, hogy van még egy testvérük, aki 2 évvel idősebb náluk. Percy a neve nagyon furcsa srác, de nagyon oda figyel mindenre és ő a házunk főembere. Mindig próbál nekem is segíteni és mindig ellát tanácsokkal. -Figyelj Izzy mivel én jövőre már nem leszek, szeretném, ha te lennél az utódom, mert másra nem tudnám bízni, el fogadod?- kérdezte tőlem, amin kicsit meg lepődtem. –Igen, persze-, mosolyogtam rá.-Rendben akkor én most megyek, mert ha az öcsém meg lát veled kinyír-nevette el magát. Ahogy el ment úgy jött az öccse.-Ő mit kereset itt?- felhúzta szemöldökét.-Én leszek, az utódja- mondom mosolyogva. –Igen?-húzta mosolyra a száját. –Igen, de én nem leszek elnézőbb- majd ott hagytam a sokkos fiút.

Vacsorán most nem mellettük ültem, hanem egy ismeretlen ember mellet foglaltam helyet. –Szia, Seamus Finnigan vagyok.-nyújtotta kezét, amit persze el fogadtam. –Izabella Diggory de csak Izzy.-Ráztam meg és mosolyogtam rá. –Mond csak új vagy?-kérdezte.-Hát igazából már jó ideje itt vagyok- kuncogtam el magam. Nagyot nézet a srác –Akkor nem látalak még bocsi- vakarta meg tarkóját.-Semmi baj én úgy megyek itt, mint egy szellem- ezen már mind ketten nevetünk. Ekkor társult hozzánk George, aki be ült közénk szokásos féltékenységével. –Miről beszélgettek-végig Seamust nézte szegény már azt hittem, hogy el sírja magát, de nem el kezdett vele beszélgetni.

Miután meg vacsoráztunk indultam fel mivel holnap lesz a bál és ki kell aludnom magam plusz, nem lesznek óráink a bál miatt. Ahogy be értem rögtön át öltöztem a pizsamámba és már az ágyamban az álmok világába zuhantam. Reggel később keltem mivel rengeteg időm volt készülődni. Nem zavartattam magam le mentem pizsamában, vagyis inkább nem érdekelt, hogy miben vagyok. Na, mindegy be értem és mindenki engem nézett. A tanárok nem szóltak semmit mivel nincs meg tiltva, hogy abban jöhetünk e le vagy sem. Le ültem és kávémat kezdtem szürcsölgetni, amikor valaki meg szólított.-Izzy te pizsamában vagy- nézett rám Fred. –Tudom, nem akartam át öltözni amúgy is nem sokára el kezdenünk készülődni én meg nemfogok hatszor át öltözni.-mondtam neki majd el vettem egy pirítóst és el kezdtem majszolgatni.

Majd a másik oldalamra ült valaki, éreztem a tekintettét rajtam oda fordultam és George méregtett majd rám nézett.-Izzy nagyon szexi vagy meg minden, de ne mutogasd magad- néztem rá, aki abban a pillanatban a talárját raktam elé. Össze néztünk Freddel majd szakadtunk a röhögéstől.-Most mivan?-nézett ránk furán George.-Tudod, ez a pizsama gyerekeknek van, és semmit nem mutat- néztem rá. _De tudod a pizsama alatt is van valami-nézett rám perverzen. Én csak le sokkolódottam így inkább próbáltam meg enni a reggelimet. Mikor kész voltam gyorsan felrohantam mivel nem akartam, hogy utánam jöjjön.

Már mindegyik lány el kezdett készülődni én csak azt láttam, hogy a folyosón mindenki rohangál ide oda. Be mentem majd gondoltam segítek Hermionénak de még nem kezdett ő se készülődni. –Hogy hogy nem készülődsz?- Kérdeztem Hermionét. –Minek készülődjek ilyen korán időm mint a tenger, mellesleg inkább tanulok, nemsokára vizsgánk lesz- igaza volt, de kitaláltam valamit. –Mi lenne, ha elmennénk valahová- néztem barátnőmre. –Rendben, de hova?-kérdezte tőlem. –Menjünk be Roxmortsba mit szólsz?- kérdeztem tőle. –Rendben, de egy öt perc kell nekem aztán mehetünk.- Gyorsan el készülődtünk és indultunk is. Egy két boltba be mentünk plusz be ültünk egy vajsörre.

Mivel már jó ideje bent ültünk úgy gondoltuk, hogy vissza felé indulunk, mert lassan készülődnünk kell. Út közben össze találkoztunk Percyvel.-Sziasztok, mit kerestek kint?-kérdezte tőlünk. –Gondolunk, tartunk egy csajos napot- mosolygott rá Hermione.-Na és ti kikkel mentek a bálba?- Tudtam, hogy neki nincs párja, és hogy nem is akar jönni. –Én Georgel- válaszoltam-tudom mindig rólad beszél- forgatta meg a szemét én meg csak pirultam. –Én Viktor Krummal.-mondta Hermione. Az utón vissza kisért minket Percy majd ment a dolgát csinálni. Mi fel mentünk a szobánkba és neki fogtunk a készülődésnek.

Hermionénak egy gyönyörű rózsaszín selyem ruhája volt, Göndör fürtjeit össze fogta, de egy tincset kint hagyott.-Hermione nagyon szép vagy-néztem rá.-Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz- mosolygot rám. Rajtam egy bársony bordó hosszú ruha van, aminek a hárulja ki volt vágva. És a hajamat enyhe hullámokban hagytam a vállamra omlani. Gyorsan még igazítottunk magunkon és indultunk a bálterembe.

Lent már vártak minket a fiúk, először Hermione ment le hallottam, hogy mindenki csodálja majd én is le indultam. George végig engem nézett, szemei csillogtak Fred állt mellé –na, tesó esküszöm, irigyellek- nézett testvérére. Le értem a lépcsőn majd George kezet csókolt nekem. –Gyönyörű vagy- szemében megint elvesztem ő zökkentett ki azzal, hogy megint meg szólalt.-Táncolsz velem?-kérdezte és kezét nyújtotta felém –igen táncolok veled- fogadtam el a kérést. Be vitt a táncparkettre majd szembe fordított magával. Nagyon közel voltunk éreztük egymás leheletét. Tánc közben a fejemet vállára raktam és úgy folytattuk.

Annyit táncoltunk, hogy el fáradtunk így kerestünk helyet és le ültünk. –Köszönöm ezt a táncot-mosolygott rám.-Még ne köszönd itt az egész este-néztem rá, majd hirtelen meg csókolt, ahogy megtette viszonoztam. Egy hang szakított meg minket testvérem állt előttünk, aki köhintett egyet és Georgera szúrós szemmel nézte majd felém fordította fejét –jössz velem egy táncra?- kérdezte tőlem.-Ha a párom nem bánja-George felé néztem, aki bólintott mielőtt testvéremmel el indultam volna táncolni még, egy puszit leheltem ajkaira és már indultam is.

Tánc közben beszélgettünk –Tetszik neked mi?- kérdezte tőlem, amire nagyon piros lettem –hát az nem kifejezés- válaszoltam neki.-Figyelj, én örülök neki, de azt remélem, tudja, hogy ha megbánt, akkor meg verem.- mondta, amin el nevettem magam. Jól éreztem magam a testvérem társaságában, de szívem vissza húzott Georgehoz aki még mindig a széken ült és engem nézett. –Bocsánat, de vissza mehetek?- kérdeztem testvéremet reménykedve, hogy nem bántom meg. –Persze de valamelyik nap tarthatnánk egy testvéres napot, mit szólsz?- el mosolyodtam –az jó lenne- adtam testvérem arcára egy puszit és mentem vissza Georgehoz.

Nagyon el szaladt az idő a táncparketten már csak páran táncoltak. Emiatt úgy gondoltuk menjünk aludni, fel is mentünk és az ajtóm elött adott egy csókot, amibe bele mosolyogtam. Megöleltük egymást és indultunk aludni. 

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész.Nem sokára hozom neketek a 8részt addig is, puszi!