Marvel oneshots (Kérni ér!)

Sebastian Stan @1 - Comic Con

A nevem Amanda Barton. Igen tudom... A híres Sólyomszem névrokona vagyok. Egyetlen barátnőm, Lily is folyton ezzel szivat. Ő volt az az ember, aki megnézette velem az összes Marvel filmet. Pontosabban kettőt, és galád módon elérte, hogy rajongó legyek. Láttam az összes filmet, és Clint az egyik kedvencem lett. 

A születésnapom általában a Comic Con idejére esik, ez idén, a végjáték megjelenése után sem volt másképp. Egy héttel a Con előtt, az én imádott pasim odaadta a születésnapi ajándékomat: Két jegyet a Conra!!! Azt mondta, hogy már csak kettőt tudott szerezni, és volt olyan kedves nem-Marvel rajongó, hogy az egyik jegyet Lilynek adta.

Az indulás napján reggel elmenti futni, mint minden nap. Lilyvel megbeszéltük, hogy lekésőbb nyolcra odaérünk, úgyhogy kevesebbet futottam mint szoktam. Levelezőn csinálom az iskolát, így általában bőven van két órám futni és felébredni, megtisztítani a fejem hogy készen álljon a napra, de érthető okokból ma csak egy órám volt, mert nem akartam 5-kor felkelni.

Szinte percre pontosan hétkor beléptem a lakásom ajtaján. Arra számítottam, hogy mivel David (a barátom) gyakorlatilag nálam lakik, meg édesen fog aludni, és majd ln ébreszthetem puszikkal és egy jó nagy öleléssel. Hát... Nem így lett.

David, aki egy héttel ezelőtt annyira szeretett, hogy nekem és a legjobb barátnőmnek is jegyet vett egy olyan rendezvényre ahová két éve akarunk elmenni, most, a nagy nap reggelén éppen azzal volt elfoglalva, hogy az exe manduláját vizsgálta. Meztelenül. 

 -David?-Nem tudom mit vártam, a kérdés csak meglepetésemben csúszott ki.

 -Amanda!-kiáltott fel Jesse, az ex, mikor észrevett.-Hogyhogy ilyen korán hazaértél?

 A lányt egy pillantásra se méltattam, csak odamentem, a -mostmár ex- barátomhoz, felpofoztam. 

 -Szedd össze a cuccaidat, a szeretőd és legfőképpen magad, és mire hazaérek, ne lássak semmit ami rád emlékeztet!-az elején még halkan és fenyegetően beszéltem, de a végét már üvöltöttem. David, ismerve engem, és a dühömet, egyetlen szó nélkül felállt és szedelőzködni kezdett. 

Én berobogtam a fürdőbe, ahová tegnap már odakészítettem az öltözékemet, és amennyire gyorsan tudtam, felöltöztem, illetve vállalható külsőt varázsoltam magamnak. Aztán fogtam a táskám, és a házamban tartózkodó másik két személlyel mit sem törődve gyakorlatilag kirontottam az ajtón. Úgy éreztem, ha tovább maradok egy másodperccel is, megfulladok.

Gyorsan írtam Lilynek, hogy a helyszínen találkozunk, és felszálltam az éppen megérkező buszra.Barátnőm, lévén közelebb lakik a helyszínhez, már ott volt mire odaértem, és azonnal látta rajtam hogy baj van.

 -Ams, mi történt?

 -David..... Megcsalt.-mondtam ki egyszerűen.

 -Tessék?-Azt hiszem Lily jobban fel volt háborodva mint én. 

 -Jól hallottad. De még bírom. Menjünk be!-A végén a hangom fájdalmasból izgatottá változott.

Az első interjútól kezdve az utolsóig imádtam minden percét. Ittam az összes választ, az összes szót, amit kedvenc színészeim kiejtettek a szájukon. Az utolsó ember akikkel beszélgettek Anthony Mackie és Sebastian Stan voltak. SebSassTian az én drága édes kedvencem ismét remekel barátjával együtt.

Votl egy pillanat... Amikor egyenesen az én szemembe nézett, miközben a Sólymot alakító színész lelkesen magyarázott. Meglepett mosolyra húzta az ajkait, ami engem vigyorgásra késztetett.Nagyjából tíz percen belül vége volt a beszélgetésnek, és ezzel együtt a rendezvénynek is. Mi Lilyvel még a helyünkön maradtunk, mivel nem akartuk hogy agyonnyomjanak az emberek.