Veszekedés

457 17 10
                                    

《Kankuro szemszöge》

Az Anbu-k a Hokage-t akarták megvédeni, hah bénák.
Láttam Zafír-on, hogy nem tudja ki oldalán álljon.Már mondtam volna neki, hogy menjen vissza a bogaras sráchoz, mert ott biztonságosabb.Amikor is elájult.
Nem gondolkodtam rajta sokat mivel Gaara-t kellett vissza téríteni.Ám Gaara-nak súlyosabb a sebe.Zafír kell neki.El vittük Gaara-t és Zafír-t is.

/A hadjárat után, nincs túl sok kedvem leírni meg túl hosszú lenne/

Vissza mentünk homokrejtekbe, Zafír-ral.Gaara mondta, hogy ő is jöjjön.
Reggel mikor felébredt nem értette mit keress itt.Gaara gyorsan mindent elmagyarázott neki és azt mondta, hogy majd ÉN körbe vezetem mert ő nem ér rá.Na persze még, hogy nem ér rá, csak kettesben akar vele hagyni.
-Gyere Zafír akkor menjünk-mondtam neki, a szoba ajtajának dölve.
-Oké-mondta kedvtelenül, tehát utál.
Már vagy a fél falut körbe jártuk amikor is megszólaltam;
- Miért utálsz?-kérdeztem úgy, hogynem is néztem rá.
-Nem utálak-tagadta-csak nem bírlak-folytatta.
- És miért nem bírsz?-kérdeztem tőle, de most már felé fordultam.
-Mert nem vagy szimpatikus-közölte.
-Tudod te sem vagy szimpatikus-kezdtem-egyszer csak így megjelensz, aztán ide hozzunk Homokrejtekbe, és emelett mikor lenne jobb dolgom is, téged kell kísérgetnem.-fejeztem be.
-Mert mi más dolgod lenne?Azt a bábot vagy mit javitani?-nézett rám gúnyosan.
-Igen mondjuk-válaszoltam.
-Vagy netán a faluban lenni a barátaiddal?-kérdezte gúnyosan.
-Például igen, mert nekem vannak barátaim és a falusiak nem félnek tőlem, amiért a démon ami benned van lerombolta a falut és sok embert megölt-vágtam vissza.
-Rohadj meg-suttogta de olyan hangon, hogy még a kiabálásnál is rosszabb volt. Ekkor jöttem rá mit mondtam, de már késő volt, úgyan is elrohant. Este nem mentem le vacsorázni, nem akartam hallgatni, hogy Gaara és Temari szid amiért ezeket mondtam Zafírnak.
Már aludni készültem mikor valaki bekopogott az ajtón.
-Gyere-mondtam.
És ekkor Zafír lépett be. Látszott rajta, hogy már aludni ment volna úgyan is egy szál pólóban és egy nadrágban volt.  
-Figyi sajnálom amit mondtam, én csak...-de nem tudtam befejezni, mert megcsókolt, először meglepődtem, de aztán viszonoztam. Mikor elváltunk megszólaltam:
-Szeretlek már amikor megláttalak, akkor is már tetszettél.-suttogtam neki.
-Én is szeretlek csak azt hittem, hogy te nem szeretsz, végülis kiszeretne egy olyan lányt mint én aki nem szép, nem tehetséges, egy olyan démon van bennem aki elpu.....-nem tudta befejezni úgyan is megcsókoltam. Amit persze viszonzott is. A kezét a nyakam köré rakta míg a lábait a derekamra rakta(az ajtótól kicsit beljebb voltunk) én pedig a kezem a derekára raktam, és így csókolóztunk tovább.Óvatosan az ágyra raktam, és elváltunk egymás ajkaitól, én pedig mellé  feküdtem. Mivel nem vártam senkit ezért egy nadrágba voltam csak, a smink-et lemostam és a hajam pedig kissé vizesen lógott.
-Jól nézel ki smink nélkül-suttogta miközben a hajammal játszott.
-Te is-suttogtam vissza.
A mellkasomra döntötte a fejét az egyik kezét a hajamban hagyta a másikat pedig a mellkasomra rakta. Én a kezeim a dereka köré fontam és így aludtunk el; egymás  karjaiban.




500 szó
~Szerző

Komolyan...még egy? |Befejezett|Where stories live. Discover now