◉𝘪𝘯𝘴𝘵𝘢𝘨𝘳𝘢𝘮 - 𝘮𝘪𝘯𝘴𝘶𝘯𝘨◉

61

Minho idegesen indult hazafelé. Már 3 éve együtt vannak Jisunggal, és nagyon boldogok együtt. Ezért Minho úgy döntött ideje egy új szintre hozni a kapcsolatukat.

Sokadjára tapogatta ki zsebében lapuló kis doboszkát, amiért olyan sokat dolgozott az évben. Egy csokor virágot fogott a másik kezében. Fehér rózsát. Szerelme kedvenc virágát. Az immár közös házuk ajtajához ért, majd a kulcsokkal bajlódva kinyitotta a zárat. Remegő lábakkal lépett be a házba, majd meglátta Jisungot a kanapén heverészni. Egy rózsaszín takaróba volt burkolózva, magzat pózba húzta magát, és figyelte a tv - t. Mikor Jisung meglátta hogy párja haza jött mosolyogva ült fel, és álmosan megdörzsölte szemeit. Ahogy észrevette kezében a virágot szélesen elmosolyodott, és az idősebb karjaiba ugrott.

-Mindig tudod mikor kell meglepned - nyomott puszit arcára lábujjhegyre állva, miközben Minho átkarolta derekát.

- Neked csakis a legjobbat - puszilta meg orrát a mókus arcú fiúnak, aki erre a tettre elpirult - Menjünk el egy pékségbe. Éhes vagyok - mondta Minho, majd Jisungot kihúzva a lakásból kapták nyakukba a várost.

Jisung nem vette észre, bár Minho észrevétlenül a fiatalabb pénztárcájába csúsztatta a gyűrűt, az apró pénzek közé.

Sétálgattak a városban majd oda értek  a pékséghez.

- Várj várj! Látom hogy a hídon valaki fagyit árul. Menjünk oda! - Minho megfogta Jisung kezét, és futólépésben kezdte húzni őt a hídra fel.

- Mit adhatok? - kérdezte egy idősebb férfi.

- Szeretnék egy oreot - mondta Jisung.

- Én pedig egy sárgadinnyét és egy csokit - Minho a bácsikára kacsintott, ugyanis ők már megbeszélték, higy itt fog megtörténni az eljegyzés.

- Ki fizet? - kérdezte Jisung.

- Jaj otthon hagytam a pénztárcámat - csapott homlokára az idősebb.

- Oki. Akkor én fizetek - mondta a fiatalabb és a pénztárcájában kezdett kotorászni. Az aprópénzek közt, Jisung egyszer csak észre vett valami fényeset, és csillogót. Kíváncsian emelte ki az apró ékszert a szütyőjéből, majd amint felfogta, hogy mit tart a kezében Minhora nézett. Vagyis nézett volna, de jóval lejjebb kellett keresnie az idősebbet.

- Jisung - fogta meg térdelve Minho párja kezét - együtt vagyunk három éve. És már három teljes éve minden egyes napon teljes szívemből szeretlek. Nagyon örülök hogy magam mellett tudhatlak, de mégis szeretném a kapcsolatukat új szintre emelni - itt szerelmérr nézett aki már könnyes szemekkel figyelte a történéseket - Szeretném ha örökre melletzem maradnál. Ha szeretnél életed végéig, és azután is. Hozzám jössz édesem? - tette fel a NAGY kérdést Minho, Jisung pedig heves bólogatásba kezdve mondogatta az igen szót.

-Nagyon szívesen hozzád megyek - ölelte magához szorosan szerelmét, aki szintén úgy szorította őt, mintha az élete múlna rajta. Egymásra néztek, majd édes csókba részesítették egymást. Minho Jisung apró kezeiért nyúlt, és felhúzta ujjára az őket összekötő gyűrűt. A fiatalabb Minho mellkasába bújt, jól beszívta illatát, és neki is feltűnt a tény, hogy itt jöttek össze.

- Nagyon szeretlek Minho - adott egy utolsó csókot szerelme ajkaira, majd a csendben mosolygó fagyis bácsira néztek.

- Jaj a fagyik - adta oda őket - nem kell fizetni, a ház ajándéka.

- Köszönjük - Mondta Minho, majd már "menyasszonya" kezét megfogva sétáltak el.