Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
— ANFY VÉGE 。
halihó!! először is, köszönöm, hogy végigkövetted a novella útját és annak különösképpen örülök, ha még el is nyerte a tetszésed! az utószóban általában csak köszöngetek meg tényeket mondok el, szóval mindenféle unalmas rizsa, ezt nem muszáj végigolvasnod ( puszi a pocakodra, ha mégis megteszed ) , csak szeretek sokat magyarázni a novelláimról és a miértjükről.
— A NOVELLÁRÓL 。
▸ wow na ezt most nehéz szavakba öntenem. az biztos, hogy hirtelen jött ötlet volt – nem is igazán nevezném ötletnek. hajnalban nekiálltam írni, mert volt pár olyan napom, mikor szerettem volna írni de egyszerűen csak ültem a vázlat felett és teljesen üres volt a fejem. aztán rájöttem, hogy a baj csak annyival, hogy rettenetesen akartam és erőltettem. az megvolt a fejemben, hogy mindenképpen szeretnék egy valamicskét írni ezzel a két jómadárral és az asperger szindrómás au is megvolt ( na de erre majd később hihi ), egyedül a téma hiányzott. de így a felesleges izém végére – majdnem végére – szeretném idebiggyeszteni, hogy kemény három és fél óra írás után, és fogalmam sincs mennyi szó után kijelenthetem, hogy egészen faszányos kis novellát sikerült összerittyentenem. igen, talán kissé kidolgozatlan, más stílus, plusz talán egy picit céltalan is az egész, de én menthetetlenül szerelmes vagyok minden sorába. sosem történt még olyan, hogy ennyire mosolyogtam volna egy novella írása közben, vagy esetleg sírtam volna. mert iGeN, a végefelé elpityeredtem és szerintem egy jó húsz percre abba is kellett hagynom mindent. jajdehosszúvagyok, tehát csak azt szerettem volna mondani, hogy talán azért vagyok kissé bizonytalan ezzel kapcsolatban, mert nagyon személyes érzéseket rejt számomra, de ha a klisét és ezt a furaságot nem veszem figyelembe, egészen tetszik, amit alkottam. ( u.i. klisé nélkül nincs élet, csak mondom )
— TÉNYEK 。
▸ lelőttem a poént pár sorral feljebb; mingi asperger szindrómás. az asperger szindróma az autizmus spektrum zavar ( parasztnyelven autizmus ) egyik " fajtája ", ha jól értelmeztem ez közepesen súlyos. annyiból áll, hogy a betegnek általában – sokszor egyénenként változó – nincs meg a megfelelő kommunikációs képessége vagy csak a motiváció hozzá, sokszor szellemi fogyatékossággal jár ( igen, minginek ezzel jár. szellemi fogyatékos; nem megfelelő a kommunikációs képessége, alacsony az iq szintje meg ilyenek ). plusz, édesanyám munkatársának a fia is asperger szindrómás és nem beszél, kártyákkal és rajzokkal kommunikál és érdekesnek tartja a mentőautót ( remélem olyan tudományosan hangzom mint amennyire annak érzem magam ). az autisták amúgy figyelnek olyan dolgokra is, amikre egy átlagos ember nem, vagy szimplán nem érdekli. innen jönnek a lépések; valakit ez nyugtat le, valakit a színek.
▸ yunho autista gyerekekkel foglalkozik. viszont! az intézmény elég távol van az otthontól, ezért is van az állomáson.
▸ a színek végre, elmagyarázhatom hogy képzeltem el őket. tehát, a novellában leginkább a sötétkék, a sárga és a zöld dominál – a zöld pedig a kék és a sárga keveréke. ezért zöldek a csillagok, mert a két érzésből keverednek össze.
▸ rengetegszer asszociálok színekre. általában mindent ehhez kötök és ez olyan szinten képes megnyugtatni, hogy el sem tudom mondani. a persona című történetet például narancssárgához kötöm, míg a hullacsillagomat inkább sötétkékhez. ez pedig egy egyértelmű szivárvány.
▸ seokwoo a kedvenc karakterem. képzeljetek neki ilyen halálcuki gombahajat és fekete gombszemeket!!
▸ utcai lámpa; ez azért kerül szóba és azért tekinti yunho mingit egy utcai lámpának, mert alapvetően ez egy lényegtelen tárgy. vagyis annyira nem – sőt –, de ha belegondolsz, mindenkinek magától értetődő, hogy az a lámpa ott áll és ontja magából a fényt. szerintem tökre pozitív jelenség ebben az értelemben, hisz ahogy mingi is, úgy egy utcai lámpa is csak a sötétben világít.
▸ megint itt tartunk; mingi sokszor hívja fel yunhot hasonló agymenésekkel.
▸ a zenehallgatós rész a kedvencem. láttam egy autista lány videóit, ahol zenéket hallgat és felveszi, ahogy először reagál. tényleg van, amikor egy ilyen ember bepánikol egy–egy hangtól, mert ijesztő, váratlan és szokatlan.
▸ néhány autista az erős fényektől nem érzi komfortosan magát, míg mingi az éjszakai égbolt miatt. ez ilyenkor frusztrálttá teszi őket ( ilyenek a hangos zajok, az erős fények és a hirtelen mozdulatok ) , néha képesek teljesen lefagyni. hivatalos nevén meltdown, remek magyarral fordítva leolvadás; ilyenkor van, aki csak nyáladzik, valaki viszont sír, toporzékol, rúgkapál meg ilyenek.
▸ direkt nem említettem nagyon a testi kontaktusaikat, mint például csók, ölelés vagy ilyenek. itt inkább a színek és az azokhoz kötött érzelmeken van a hangsúly, nameg azon, hogy yunho mennyire de mennyire szereti úgy mingit, ahogy van.
— KÖSZÖNÖM 。
szerintem ennyi is volnék. itt még az ezermillió köszönöm mellé elmondanám azt, hogy puszillak, ha végigolvastad, legyen csodaszép napod!
