A múlt árnyéka sokszor a sarkunkban liheg, de mi van, ha ki is kerül bennünket, és elöl kap a karjaiba, majd pörget meg, és állít szembe démonainkkal?
Majdnem egy év, az hosszú idő, sok minden történik, és még több minden változik meg, főleg egy emb...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
20 122 ember kedveli
én kis angyalkám...🖤
8 211 ember kedveli
danielricciardokiszőkült a hajad...?😂 →z.z.morgenstern kimoshatófestéknek hívják, tökfej😂 →maxverstappen1szerintem ne próbáld neki megmagyarázni, már látszik rajta Norris hatása😂 →landonorrisMax, ha ne adja ég vasárnap kilökleka pályáról, akkor az teljesen véletlenül lesz →maxverstappen1ahhoz először utol is kellene érned😂 →landonorriscsak menj a fenébe... →z.z.morgenstern hogy én miért visellek el benneteket még mindig...🤦🏻♀️
- Szép jó reggelt az uraknak.- ültem le az asztalhoz a két pilóta közé, miközben egy papírt tettem az ausztrál elé, majd Andrea felé fordultam- Szia Andrea, ugye jobban vagy már?
- Hát jobban, mint egy hete, de még nem az igazi.- mosolygott rám a lány egy tüsszentés kíséretében.
- Nem vagy jól?- fordul felé Daniel, felnézve a papírból, amit elé tettem, és Lando is kíváncsian nézett a sajtósára.
- Nem vagyok a legjobban.- bólintott a lány, én azonban csak Landot figyeltem.
- Na nehogy azt mondd, hogy nem tudtam.- néztem döbbenten a britre, aki csak a tarkóját vakarva figyelt engem.
- Rólad is csak azért tudta, hogy-hogy vagy, mert egy ágyban aludtatok.- nevette el magát az ausztrál, miközben egy zsebkendőt adott át a lánynak.
- Már amikor nem tettem ki a kanapéra.- tettem a számba egy újabb falatot a reggelimből.
- Még mindig annyira nehéz elhinni, hogy egyszer egy pár voltatok.- jegyezte meg orrhangon Adrea, miután kifújta az orrát, majd egy újabb zsebkendőt túrt elő a táskájából.
- Nekem is az, hogy erről múlt időben vagyunk kénytelenek beszélni.- jegyezte meg Lando, mire én csak tartkón csaptam.
- Ez a mostaniért, és amiért nem tudtad, hogy Andrea beteg.- néztem a pilótára összehúzott szemekkel, majd a társaságunk másik női tagja felé fordultam- Szeretnéd, ha ma én mennék el Landoval terepre, te pedig itt maradnál Danielle? Neki ma nem kell mennie sehová, lehet, hogy az nem lenne olyan megterhelő betegen. Mondjuk Daniellel még egy átlagos nap is az, de mindegy.- legyintettem, mire a lány csak nevetni kezdett.
- Nem lenne belőle baj?
- Nem hiszem, hogy Andreas bele szólna azok után, hogy a múltkor helyre raktam neki a csapat sajtós ügyeit, és így te is előbb meggyógyulsz. Norris, ma egész nap kénytelen leszel elviselni az arcomat, szóval edd gyorsan a reggelidet, mert negyed óra múlva jelenésed van.- néztem a britre, aki olyan arccal fordult felém, mint egy mókus, aki a téli raktárát szeretné feltölteni.
