Emléktöredék

Negyvenedik rész

Reggel amikor felkeltem a függönyön átszűrődő napsugarakra,örömtelinek éreztem magam.Először nem jutott eszembe hogy hogyan is kerülök a szobámba,majd visszaemlékeztem a tegnapi este eseményeire.Dave-el kézenfogva mentünk haza és bugyutaságokról beszélgettünk késő estig a tetőn a csillagokat nézve.És mint első alkalommal,ismét elaludtam Dave vállán,szóval gondolom behurcibàlt az ágyamba.Gyorsan felkaptam valami nyárias ruhát és lementem a konyhába.Dave éppen reggelizett és amikor meglátott rám mosolygott.

-Jó reggelt!

-Jó reggelt!-nyomtam egy puszit az arcára.

-Megtudtad hogy mi volt Rob-bal?-kérdeztem.

-Totál részegre itta magát és elaludt.

Megforgattam a szemem.-Tipikus..

-De ma 10-kor tud foglalkozni veled.-mondta Dave.

-Te nem tudsz jönni?

-Sajnos nem.El kell intéznem valamit.De ahogy visszaértem lemehetünk lovakkal a tengerpartra...

-Rendben!-örültem meg a hír hallatán és megöleltem Dave-t.-Majd akkor találkozunk,megyek beszélek Lisaval,mindjàrt hív videochaten.

-Rendben szia!

Lisanak elmondtam mindent,és ő végigvisongta az egész storyt..Bolond ez a lány.Ezután lesiettem Libery karámjához.Ma nem csináltunk semmi extrát,azt amit tengap sikerült elérnem,azt kellett megmutatnom.

-Nagyon szépen fejlődtök.Mondjuk még kicsit korainak tartom hogy bemenj hozzá..de mindegy.-mondta Rob.-Mit csinálsz ezután?

-Dave-el megyünk a tengerpartra..Miért is?-kérdeztem rosszat sejtve.

-Ahh semmi,csak szívesen megismertelek volna jobban..

-Szerintem elég jól ismerjük egymást...-vágtam oda Robnak majd felsiettem a házba átöltözni.

Mire leértem az istállóba Dave felszerelte Alfit és Caspert.Én kaptam meg a szürke csődört és elindultunk a tegnerpartra.Az idő csodás volt.A forróságot egy kis hűvös szél tette elviselhetővé,és a hullámok ahogy felfröcskölték a lovak a vizet a lábukkal ahogy belegázoltunk a tengerbe.Megúsztattuk a lovakat,vágtáztunk a tengerparton szőrén...Fantasztikus volt.Úgy éreztem magam mint egy álomvilágban.Álmaim pasijával,lovakkal voltam körül véve,na meg persze az álomlovam is alakulgat.

-Na milyen volt?-kérdezte Dave,ahogy elkezdtünk visszanyergelni a megszáradt lovakat hogy visszasétáljunk az istállóba.

-Nagyon jó volt.-mosolyogtam Dave-re.