Dermedt érintés [BEFEJEZETT]

5; Well, that's not much

- Miért lógtad el az első órát? – kérdezte Oliver Jack-től az ebédszünetben. – Cigiztél? Jajj, csak nem egy lány van benne? – húzott egy perverz vigyort az arcára.

- Nem, dehogy – rázta a fejét. – Most nem – nézett félre, és ajkaira egy apró mosoly húzódott Ella-ra gondolva.

- Mi van veled, haver? – szállt bele Tom is a beszélgetésbe. – Nem érdekelnek a lányok?

- De, érdekelnek, csak most nem volt normális lány.

- Mi az, hogy normális lány? – nevetett fel a másik két fiú Jack mondatán.

- Semmi, nem érdekes.

- Fura vagy mostanában – húzza el a száját Allison.

- Csak sok a stressz – rántott vállat Jack és gyorsan témát váltott. – Mr. Jantz megtalált egyik szünetben és azt mondta, lesz egy újonc a kosár csapatban.

- Megkérdezted, hogy megnézte-e őt játék közben? – túrt Oliver a hajába.

- Aha. Azt mondta, nem, csak az előző edzője mondott pár infót.

- Ó, ne már! Az ilyenek mindig bénák. Csak időpocsékolás.

- Héj, azért emlékezz arra, hogy én is így jöttem át kilencedikben – mutatott fenyegetően Tom Oliver felé egy sültkrumplival.

- De téged láttunk korábban és az edző bá’ is megnézett külön, te ész – vágta rá Jack és undorodva eltolta maga elől a tésztát.

- Kellett neked ezt választanod – nevette ki őt Tom.

- Fogd be – jelent meg egy apró mosoly Jack szája szélén, miközben hátra dőlt a műanyag széken.

- Oliver – kezdett bele a fiú. – Emlékszel Patricia O’Ryan-re?

- Aha, miért?

- Mit is mondtál, ki halt meg? – kérdezte, amire már az asztalnál ülő Julia és Allison is felkapta a fejét.

- A legjobb barátnője – komorodott el. – Valami „e” betűs volt a neve. Talán Eva – mondta, mire Jack fejében kezdett összeállni a kép. Ella nem lehetett fiatalabb 11.-esnél, mert volt faktja, mégsem járt az ő évfolyamára. Patricia legjobb barátnője pedig alattuk járt.

- Ella – motyogta ledöbbenve, mire az asztalnál mindenki felé kapta a fejét.

- Micsoda? Ella? Ezt, hogy érted? – értetlenkedett Oliver.

- Amm… semmi – rázta meg a fejét. – Na jó, induljunk – mondta, amikor meghallotta a becsengetést.

[…]

- Ella! – kiáltotta el magát Jack, mikor a suli után benyitott a házába. A táskáját hanyagul ledobta az előszobában és a cipőit levéve a nappali felé indult.

- Ezt nézd, mit találtam – sétált ki a lány a konyhából egy üveg mogyoróvajjal a kezében. – Borzasztó, hogy meg tudom fogni, kinyitni, de enni vagy megszagolni már nem – konyultak le az ajkai és rövid haját a szeméből eltűrve lerakta az üveget a pultra.

- Mióta vagy itt? – állt elé Jack és csípőjével a pultnak dőlt.

- Nagyjából másfél – két órája – rántott vállat Ella. – Apropó, amíg te suliban voltál, kutakodtam kicsit a neten és találtam egyet s mást – szaladt a kanapéhoz és Jack laptopját az ölébe véve gépelni kezdett, miközben Bella, a fiú kutyája mellé telepedett.

- Ő lát téged?

- Úgy tűnik – vigyorodott el a lány és megsimogatta a morzsa színű kutyust.