𝗆𝖺́𝗅𝗇𝖺́𝗌 𝗆𝗎𝖿𝖿𝗂𝗇

˗ˏˋötödik nap'ˎ˗

- megint túl kevés cukrot raktál bele - nyafogott jin ahogy legjobb barátja kávéját kritizálta.

- cseszd meg hyung - dobott felé hoseok még egy tasak cukrot.

- yah! hol a tisztelet?

- mondtam, hogy hyung - hangsúlyozta ki a fiatalabb az utolsó szót ezzel lealacsonyító hangzást adva annak.

- jung hoseok esküszöm, hogy...

seokjin nem tudta befejezni a mondatot, a barista hirtelen elfordult tőle és minden figyelmét a belépő vendégre koncentrálta.

az idősebb összehúzott szemmel figyelte ahogy hoseok mosolyogva beszélget a baba arcú fiúval akinek almácskáit halvány pír öntötte el amikor a másik megdícsérte a felsőjét.

- akkor egy fekete kávé?

- mhm - bólintott a cseresznye rózsaszín hajú.

hoseok meg is fordult, hogy neki kezdjen az ital készítésének. jinnek több se kellett, bebújva a pult alatt legjobb barátja mellé lépett.

- ez meg ki seokie? a barátod és nem is meséltél róla? - húzta fel a szemöldökét játékosan a szőke hajú.

- maradj már, nem a barátom, csak egy vásárló.

- egy nagyon aranyos vásárló.

- túl idős vagy hozzá hyung - hoseok teljesen a kávé készítésére koncentrált, de mégis csak felemelte egy pillanatra a fejét, hogy egy gyilkos pillantást vessen a mellette állóra.

jin felnevetett.

- nyugi seok, csak azt akartam mondani, hogy jól néznétek ki együtt. mindketten olyan kis cukik vagytok - csípte meg hoseok arcát a mondat végén mire az mérgesen ciccegve lökte el hyungja kezét aki csak tovább nevetett. - és egyébként mi a neve a kis barátodnak?

- nem tudom.

- látszik, hogy túl régóta vagy egyedül, ha még a nevét se merted megkérdezni. mióta ismered?

hoseok hosszan felsóhajtott, láthatóan kezdte őt felidegesíti a hyungja, nem mintha ez egy kicsit is érdekelné jint.

- nem tudom hyung, egy pár napja, békén hagynál?

egészen addig a percig úgy tünt, hogy az idősebb nem akar hozzá szólni a témához amíg hoseok át nem nyújtotta a vevőnek a kávéját (és persze a muffint), jin pedig át nem bújva a pult alatt most a cseresznye rózsaszín hajú fiú oldalán állva mosolygott rá a megszeppen idegenre.

- ne haragudj, de nem hallottam jól az előbb, hogy is hívnak?

hoseok a pult túl oldaláról, fáradtan és mérgesen felhorkantott.

- uhm, jeon jeongguk.

- jeon jeongguk, legyen szép napod - mosolygott jin vidáman.

kook zavartan intett egy félős mosoly kísértében a két fiúnak majd elhagyta a kávézót.

- meg foglak ölni hyung.

- most miért? mostmár tudjuk, hogy a barátodnak jeongguk a neve.

hoseok hümmögve fordult el legjobb barátjától, halkan ízlelgetve a cseresznye hajú nevét.

- jeongguk.