The Special Slytherin girl /George Weasley ff./

-6.rész-

Az ajándékjaimmal a kezemben álltam a festmény előtt és vártam, hogy Harry-ék kinyissák. Egy kicsit rettegek, mert még nem nagyon hallottam, hogy egy Mardekáros belépett volna ide. Egyáltalán lehetséges?

-Ohh, Scarlett!-örvendezett Harry aki éppen ebben a pillanatban lépett ki a festmény mögül.

-Szia Harry!-köszöntem neki egy kicsit szégyenlősen.-Hoztam ajándékokat.-emeltem fel a kis dobozokat.

-K köszi.-vette el egy kicsit összezavarodva.-Nem kellett volna. Gyere be.-állt félre és engedett be miután kimondtuk a jelszót.

-Köszönöm.-léptem be a helyiségbe ami meglepően világos volt és piros, teljesen az ellentéte a mi sötét lyukunkhoz képest. A kandalló mellett ott volt a saját karácsonyfájuk ami egyszerűen gyönyörű.

-Ez a fa csodálatos!-kiáltottam fel boldogan és rohantam elé.

-Boldog karácsonyt Scarlett.-köszöntött Ron.

-Boldog karácsonyt Ron.-fordultam felé boldogan.

-Scarlett hozott ajándékot.-emelte fel egy kicsit a dobozokat, hogy feltűnjön a vörös hajúnak.

-Tényleg?-vette ki rögtön az egyik dobozt a fiú kezéből és bontani is kezdte.

Harry először a barátjára pillantott majd rám. Én csak nevetve bólintottam egyet ezzel tudtára adva, hogy nyugodtan kinyithatja.
A dobozban igazából nem volt semmi különleges csak rengeteg édesség, de így is nagyon megörültek neki, főleg Ron aki azonnal neki is látott és már ette is.

-Köszi Scarlett.-köszönték meg.

Ron teliszájjal mondta ami miatt jókedűen kacagtam fel.

-Semmiség, ez volt a minium azok után amit tettetek értem.-piszkáltam zavaromban az egyik hajtincsemet.

-Draco megérdemli, hogy valaki jól moresre tanítsa.-magyarázta idegesen Ron még mindig teli szájjal.

Én automatikusan Harry-re néztem, eddig csak ő volt elég bátor szembenézni a bátyámmal. Ő is egyetértett a legjobb barátjával, egyetértően bólogatott.

-Inkább hagyjuk is ezt a témát.-legyintettem egyet így utalva arra, hogy engedjük el a témát.-Mit kaptatok karácsonyra?-lettem rögtön izgatott és néztem körbe hátha meglátom valahol az ajándékokat.

-Anya kötött nekünk pulcsikat, de ez nem is annyira fontos. Képzeld el Harry kapott egy láthatatlanná tévő köpenyt.-mesélte teljesen beleélve magát.

-Szerintem a pulcsik is nagyon jók, ezekről a pulcsikról beszélsz ami most rajtatok van?-érdeklődtem miközben közelebb mentem hozzájuk.

Harry jókedvűen míg Ron bosszankodva bólintott. Látható volt, hogy csak Harry örül a kötött pulcsinak.

-Ezek nagyon jól néznek ki.-vigyorogtam.-Nagyon aranyos anyukádtól.

-Szerintem is.-kontrázott rá Harry.

-Nem vagy kíváncsi Harry köpenyére?-terelte rögtön a témát.

Harryvel mosolyogva néztünk össze majd ő elindult az emlegetett tárgyért.

A nap hátralévő részét velük töltöttem.  Beszélgettünk, sakkoztunk amihez én egyáltalán nem értek. Ron-aki egyébként meglepően profi- és még Harry is porig alázott benne. Vacsorához közelítve már úgy éreztem még közelebb kerültem hozzájuk. Jó érzés volt végre olyan emberekkel töltenem a karácsonyt akik törődnek velem. Eddig ez a legjobb karácsonyom.