Avengers Ship Oneshots (Kérést Elfogadok)

Stucky ~2

tilltheend3000 kérésére készült, remélem tetszik. Mindenkinek jó olvasást.

[Bucky szemszöge]

Steve már megint beteg és én nem vagyok mellette! De muszáj dolgoznom különben kidobnak minket abból a kis lyukból, ahol élünk. A mai nap is fárasztó volt, kimerülten csoszogtam el az ajtónkig. Mikor becsuktam magam mögött neki döntöttem a homlokomat a fának. Felsóhajtottam és egyszerűen lerúgtam a bakancsomat. Levettem a kabátomat és felakasztatottam a fogasra.

– Steve? – Semmi válasz, összevontam a szemöldököm. Megnéztem, hogy az enyém mellett ott van-e az a bizonyos cipő. Megkönnyebbültem lélegeztem fel, mikor ott láttam a barna cipőpárt. Aggódva léptem bentebb a kis lakásba. Imádkoztam magamban, hogy Steve ne a padlón feküdjön lázasan.

– Stevie? – Kérdeztem félve, de reménykedve, mivel nem láttam sehol sem lázasan feküdve.

– Itt vagyok Buck! – Kiáltott ki a konyhából, szélesen mosolyogva léptem be oda. Kérdőn döntöttem oldalra a fejem, mikor láttam, hogy Rogers a tűzhely előtt áll és éppen kavargatt valamit. Mögé léptem és átöleltem a derekát, csókot nyomtam az arcára, amin valami paradicsomos szósz volt.

– Mi készül itt?

– Spagetti gondoltam éhes leszel, ha haza érsz.

– Hmm...igen, farkaséhes vagyok. – Puszikat adtam az arcára, ahol csak elértem, Steve elkezdett kuncogni.

– Igen észrevettem, hogy éhes vagy. – Szembe fordult velem, átölelte a nyakam és a hajammal játszott. Fültől fülig ért a szám, úgy húztam még közelebb magamhoz. Megcsókoltam az ajkait, egyik kezemet az arcára vezettem és cirógatni kezdtem. Elvált tőlem, viszont én nem akartam, hogy vége legyen ezért ajkai után kaptam. Stevie felnevetett, ahogy közelebb és közelebb húztam magamhoz.

– Bucky odafog égni a vacsoránk. – Csalódottan, de elengedtem, megterítettem az asztalt. Segítettem Stevenek az asztalra tenni a kész ételt. Egymás kezét fogva ettünk és beszélgettünk. Mikor sikerült megszabadulnom a kosz rétegtől lefeküdtem Steve mellé a matracra. Mosolyogva húztam magamhoz, az arcát simogattam.

– Annyira szeretlek Stevie.

– Én is téged Buck. – Csókot nyomtam a homlokára és Stevet ölelve aludtam el.