Találó szerelem... (ShisuixOC)

4. Fejezet

A falu nagy részét nem lepte be a tűz ott shinobik bukkantak elő amiket sikeresen meg öltünk vagy ki kötöttünk. A falusiak vissza mehettek az otthonukba és mi is haza indulhattunk. A falusiak nagyon örvendtek nekünk és több órán át köszönték hogy meg mentettünk őket.

A haza út esemény mentesen telt. Csendben s gyorsan. Az a két nap gyorsan el repült...

Már Konoha kapuinál voltunk majd be sétáltunk egyenesen a Hokagéhoz vezetett az utunk hogy jelentést tehessünk.

Mi után meg tettük a jelentést haza indultunk.

Mikor haza értünk fáradtan dőltem neki az ágynak és szinte rögvest el is aludtam...

-One-san!-kiáltott egy ismerős hang mire lassan ki nyitottam a szemem-Ne húzd már a lóbőrt!-kiáltotta Sasuke karba tett kézzel

-Öcsi? Hagyjál már ma nincs küldetésem és álmos vagyok.-hajtottam a takarót a fejemre

-Kész a reggeli.-mondta majd ki ment, vagyis ki ment volna, de meg fogtam a csuklóját

-És mi az?-kérdeztem mire el nevette magát

-Gyere ki és meg látod.-mondta

-Kegyetlen vagy...-sóhajtottam majd el engedve a kezét ki kászálódtam az ágyból és ki mentem, arcot mostam majd meg reggeliztem aztán egy gyors tusolás után fel öltöztem. Fel vettem a cipőm és el mentem.-El mentem!

Ki léptem a házból és Shisui-nak ütköztem...

-Ne haragudj!-mondtam

-Nem történt semmi.-mondta mosolyogva erre én is el mosolyodtam

-D-De amúgy m-miért vagy itt? I-Itachi-t keresed? Ő-ő nincs itt...-mondta dadogva mert közbe iszonyat közel hajolt hozzám

-Nem. Ami azt illeti nem, hozzád jöttem.

-H-Hozzám?-sokkoltam le-Miért?

-Beszélgetni, meg ilyesmi... nem vagyok ebbe túlzottan jó!-nevetett

-Pont most akartam menni sétálni. Akkor... jősz te is?-kérdeztem kicsit bele pirulva

-Ha nem baj.

-Nem! Nem az.

Meg kezdtük a sétánkat, beszélgettünk s nevettünk mikor be tévedtünk az egyik erdőbe.

Ott sétáltunk tovább egy patak mellett de hirtelen meg csúsztam és el estem...

-Jól vagy?-nyújtotta a kezét Shisui

-Igen... csak kicsit be ütöttem magam...-nevettem majd meg fogva a kezét fel akartam magam húzni de amikor már majdnem fel egyenesedtem éreztem hogy a bokám nem bírja így össze roskadtam.-Aucs!-kiáltottam fel mire vissza estem a földre Shisui le guggolt mellém és meg fogta a bokám

-Szerintem ki ment a bokád.-állapította meg

-Jaj ne már!-nyafogtam

-Hát nincs mit tenni!-jelentette ki majd le térdelve meg fogta a lábam és a dereka köré fonta

-M-Mit csinálsz?-kérdeztem paradicsom vörös arccal

-Kapaszkodj!-mondta majd fel állt és a karomat a nyaka köré helyeztem és így kapaszkodtam bele... - Mehetünk?-kérdezte kire bólintottam és vissza indultunk

-Ne haragudj. Mostanság nagyon el kerül a szerencse...-motyogtam

-Semmiség. Megesik.-mosolygott

A többi idő úgy szint beszélgetéssel folyt hisz vele nagyon-nagyon jól ki lehet jönni...

-Meg érkeztünk!-mondta egy teaház mellett

-Oh! Ez az amiről beszéltél?-néztem a helyet csillogó szemekkel igen még mindig a hátán

-Igen itt azt mondják nagyon finom a tea!-mondta majd le ültetett egy padra és velem szembe le ült ő is

Ki kértük a teákat én egy zöld teát Shisui pedig egy mentás fekete teát.

Iszogattuk a teánkat majd...

-Na a tiéd milyen?-kérdeztem

-Nagyon finom. Kérsz?-kérdezte

-Nem köszönöm.-mondtam egy lágy mosollyal mire vissza mosolygott

-Na és a tiéd?-kérdezte érdeklően

-Szerintem ez is nagyon finom. K-Kérsz?-mondtam bele tűrve a hajamba mire bólintott és oda nyújtottam neki a teát de ő a helyett hogy bele ivott volna az ajkaimra tapadt, amire teljesen el vörösödtem

-Tényleg fantasztikus!-mondta Shisui le szál a ajkaimról - Oh! Ne haragudj! Biztos meg ijesztettelek... csak így még finomabb volt!-mondta egy nagy mosollyal a tarkóját vakarva mire én még mindig rák vörösen meg csókoltam...

Te jó ég! Mit csinálok?? Miért cselekszik önként a testem? Miért? Mi van velem? Miközben folyton ezen járt az agyam még mindig össze értek az ajkaink, nem mint ha Shisui-nak ellenére lett volna hisz vissza csókolt...