*Ned elkezdett dumálni minden féle hülyeségről mikőzben mi Peterrel egymásra néztünk. 3 percig hallgattam mire elegem lett.*
-Na jó nekem most mennem kell. Jó beszélgetést..
*Feláltam és lementem a faházból*
~Peter szemszöge~
*t/n lement a faházból én meg ránéztem Nedre*
-Haver. Ez most komoly?
-Most mit tettem?
-NEM VESZED ÉSZRE HOGY ELRONTOTTÁL MINDENT? ÉPPEN MEGCSÓKOLTAM VOLNA.
-MI? Haver nem tudtam. Ne haragudj.
-Tök mindegy..
*Feláltam es utánna mentem. Körbe néztem de nem találtam sehol elkezdtem minden fele nézni. Vissza mentem a szállásra is a szobájához de ott sem volt...*
~T/n szemszöge~
*Elfutottam. Igen ideges voltam. De nem Peterre. Vagyis rá is. Igazábol nem is tudom. Futottam amikor Mj-be futottam. Az erdő közepén? Mit keress itt?*
-T/n?
-Mj? Hát te?
-Ezt én is kérdezhetném.
- Jó de előbb én kérdeztem.
-Háát.. igazából... egyedül akartam lenni és gondoltam ide senki nem jár. *és lenézett*
-Mj mi a baj??
- Semmi. Nem akarok beszélni róla.
- De tudod hogy nekem elmondhatsz bármit.
- Az a bajom hogy te rohadt sokat vagy Peterrel. Most is vele voltál. És egyértelmű hogy bejössz neki. És... neked is ő...
-De Mj... én nem... én nem tudtam hogy neked bejön Peter...
Sziasztok! Itt az újabb rész! Mindig ezt mondom de tényleg bocsi hogy elég rövid lett. De remélem tetszik🥰
