Játssz szívvel (Exatlon Hungary f.f)

Dekázó verseny+Edzés+Jutalom Játék

Másnap reggel eléggé korán keltem. Kikászálodtam az ágyból. Felálltam, Lilkó még aludt. Megfogtam az edzőtáskámat, amiben voltak a labdáim. Egy röplabda és egy foci labda. Halkan kimentem az ajtón, le a lépcsőn, ki az ajtón, és megcsapott a kinti reggeli friss levegő. Odamentem a medencéhez, kivettem a bőrlabdámat, s elkeztem dekázni, vagyis a freestyle trükkömet gyakorolni. Az egyik trükknél nagyot rúgtam és beesett a vízbe.

- Hát ez nem lehet igaz! - álltam fel, s utána ugrottam bele a medencébe.

Kiúsztam a széléhez, s felültem a deszkára. Megtöröltem a vízes ruhámba a labdát. Elkezdtem dekázni. Vagy párszor újra kellett kezdenem. Végül megutam az újra kezdést és dekázást is. Odaraktam a vízes labdát a táska mellé. Beugrottam a vízbe, dobva egy szaltót, s hallottam Dani kiabálását az ajtótól. Kimásztam és leültem a medence szélére.

- Csak óvatosan! - szólalt meg Franci, mire Máté bele lökött a vízbe.

- Miről maradtam le? -kérdezte Ákos, aki majdnem elesett a labdába.

- Semmiről. - kászálodtam ki a medencéből.

Odamentem a medence másik széléhez, a deszkához és odamentem Máté mögé, hogy visszavágjak neki. Hát ez most nem sikerült. Franci elnevette magát. Krisztián, Dani és Ákos odamentek a füves részre, valamit beszéltek. Legalább végre sikerült Mátét bele lökni a vízbe, ő sem húzza meg szárazon, ha én már háromszor fürödtem. Máté kimászott és majdnem belökött újra. Ákosék leültek a medence szélére.

- Arra gondoltunk Krisztiánnal...
- kezdte Ákos. -, hogy összeállítunk neked egy akadálypályát. Ha valamit kihagytam Dani kiegészíti. - állt fel a két fiú mellől.

- Ákos azt nem mondtad el neki, hogy Máténál van a kabalája. - fordult felé Dani.

- Mi van?! - vágtam feléjük egy hülye fejet, s ránéztem Mátéra, aki elmosolyodott. - Ja most már megvan! Egész este, azt kerestem.

- Én próbáltam szólni. - mondta Lilkó.

- Várj gyorsan megcsináljuk a pályát. - állt fel Krisztián és Dani is.

- Máté is segít nektek! - ütöttem oldalba Mátét, aki egy kicsit eldült balra.

A fiúk elmentek csinálni az akadálypályát. Lilkó, Franci és Gabi odaült mellém. Gabi a vízben, Franci és Lilkó pedig mellettem volt.

- Hogy keltél ma? - kérdezte Franci és bele lökött a vízbe.

- Jól...- ültem vissza Lilkó és Franci közé -,de, ha a freestyle-ról kérdeztek, szerintem a héten még meglehet az előadás nektek.

- Mi a véleményed a fiúkról? - kérdezte Gabi.

- Amit észre vettem, hogy a pálya széléről ordítanak, hogy ezt ne csináld-azt ne csináld, satöbbi. - nevettem el magam.

- Ja azt hallottam. - nevetett Franci is.

A fiúk, ahogy megcsinálták a pályát odajöttek szólni és elmondták mit kell csinálni. Mondták, hogy mehet beugrottam a vízbe. Elértem a túlsó partra kimásztam, majd jöttek a párnák, amiket pároslábbal kellett átugornom. Könnyű volt. Befejeztem jöhetett a pacsi Francinak, majd megkerültem kétszer a fát, és átmásztam a napozó ágyon. Végül elérkeztem az ügyességi részhez, ahol botokat kellett bedobnom a virágtartó kisebbik lyukába.

- Egyből bedobott egyet. - hallatszodott Máté kommentárja.

- Már kettő! - egészítette ki Dani.

- Már csak egy kell Bogi. - ordított nekem Franci.

- És már egysem! Ennyi! - ordítottam. - Várjatok mindjárt jövök. - indultam el Franciék felé.