Ez csak egy kis életkép még valamikor januárból, de most megtaláltam, úgyhogy gazdagítalak titeket egy ilyen élménnyel (is)
Elkezdett repkedni és az egyetlen fényforrás a szobában a laptop volt szóval túl közel volt úgyhogy elkezdtem pánikolni, lámpa fel, és keződhetett az akció. Kinyitottam az ajtót és kisuhantam a konyhába valamiért amivel meg tudom fogni. Végül egy naptár és egy alumíniumkupak kíséretében tértem vissza a szobába, és kezdődhetett a 3. fázis, a "hol az a köcsög". A laptop töltőjén pihent én pedig megkezdtem az akciót, végül sikerült elkapni. egy olyan szöveggel dobtam ki, hogy "most pedig mész megfagyni, és remélem soha többé nem látlak". Kis vállveregetés mellett elindultam vissza a konyhába. A naptárat visszaraktam az asztalra, aztán (nem tudom milyen indíttatásból) belenéztem a kupakba. Az a köcsög pedig ott csücsült a kupak oldalán. Egy második pánik közben lebasztam a kupakot az asztalra és csak arra tudtam gondolni, hogy "bassza meg, feladom, legalább már nincs a szobámban".Már csuktam volt az ajtómat, mikor realizáltam: nem kapcsoltam le a lámpát a konyhában. Az a kis köcsög megindult az asztalon, és az asztal szélén állt meg, én pedig csak arra tudtam gondolni, hogy "igen bazdmeg, vesd le magad és legyél öngyilkos" de emlékeztetnem kellett magamat hogy ez a kis geci repülni is tud és magamat ismerve fejbekap, szóval megfogtam előző eszközeimet, és újabb akcióba kezdtem. Nagynehezen rácsalogattam a naptárra, aztán ráraktam a kupakot, hogy ne tudjon elszállni. Megint kivittem, de hogy nagyon figyeltem arra hogy nehogy véletlenül visszahozzam, mert én ezt még egyszer nem.... És sikerült. Egy rakat kurvaanyád, dögölj meg és két laza pánik kellett hozzá, de sikerült!!
YOU ARE READING
Írói Szösszenetek
HumorMindenkinek van egy kis eldugott füzete valamelyik polcon, vagy eldugva a ruhák alá, amibe írhat valamit, amit nem szívesen mutatna másnak. Nem, nem... Nem naplóra gondolok, mielőtt félreértenél. Azonban én nem ezekről szeretnék egy kis ízelítőt ny...