*Isten leszáll az emberek közé, kezében egy DVD-vel és egy füzettel*
Isten: Válasszatok nemzetek. Melyikőtök szeretné ezt a hatalmas tudást magának.
Japán: Énénén... Én nagyon szeretném. Légysziiiiiii.
*Elkezdi isten ruháját húzgálni*
Isten: Valaki más?
*Kétségbeesetten körbenéz*
Amerika: Nemár... Van elég rajzfilmünk, hagyjál.
*Szemét forgatva telefonál tovább*
Japán: Nekem nekem. Légyszi légyszi légyszi.
*Már kislányosan ugrál is a nyávogás mellé*
Európa: Hollywood szintűre akarjuk fejleszteni a filmesipart, add oda a hülye ázsiaiaknak.
*Elfordul és veszekszik tovább magával*
Kína: kikérem magunknak, csak az a hülye akarja, nekünk itt vannak a drámáink.
*Kína sarkon fordul, bemutat európának és elmegy*
Japán: légyszi légyszi légyszi.
Isten: ha senki másnak nem kell...
Japán: Ezaaaz. Elárasztom vele az internetet és a tévéket, és a többiek meg hisztizhetnek majd, hogy miért nem vették el.
*Gonosz kacaj*
~30 évvel később~
Amerika: Nekem az keeeell!
*Kisgyerek módjára földhöz bassza magát és hisztizik*
Európa: Mamaaa, a japánok elvették!!!
*Elkezd bőgni*
Kína: a drámáim nem kellenek senkinek...
*Sírva csinál egy harakirit és meghal*
Isten: Jó munkát végeztél japán, sosem hittem volna, hogy valamiben ilyen jó leszel.
*Küld neki egy puszit*
VOUS LISEZ
Írói Szösszenetek
ComédieMindenkinek van egy kis eldugott füzete valamelyik polcon, vagy eldugva a ruhák alá, amibe írhat valamit, amit nem szívesen mutatna másnak. Nem, nem... Nem naplóra gondolok, mielőtt félreértenél. Azonban én nem ezekről szeretnék egy kis ízelítőt ny...
