Őszi avarban
gyermek játszik. Jövőre
ő is rizst szed már.
Hűvös őszi nap.
Emléketek melegít
nyári alkonyok
Kései pille
holt avar fölött táncol
reményeivel
Nem a nyári hő,
őszi langy fény színezi
a gyümölcs héjátKöd ül a völgyben
de a hegytetőn most is
világít a hold
Kora őszi szél
Hullámzón ringatja a
sárga-zöld mezőt
Csendes napsütés
lágy szél hoz elfeledett
virágillatot
Csillagtalan éj
A napkelte sem látható
a felhők mögött
Nagy esők után
sok mindent elsodor
az áradó folyó
Hulló falevél
Árnyékodtól búcsúzol
Végső utadon
Mézvirág illat
még méh döngi körül, de
éjjel fagyni fog
Üres a fészek
kerti fám ágai közt.
Közeleg az ősz.
Őszesti napfény
kései pillangónak
hamis reményt súg
Magányos árnyat
kerülget az őszi szél
de meg sem rezdül...
Esőcseppek. Halk
monoton hang - összefolyt
reggel és estelépteim alatt
a színes avar zizeg -
én is őszülök
Már napok óta
csak a te hangod hallom
szúrós, hűs eső
Egyedül ülök
ködöt von szemem elé
az őszi eső
Égen villanás
Égszakadás közeleg-
Vagy szellem suhant?
Tavi képétől
Csókot lop a sápadt Hold-
Igaz szerelem
Fehér holdfénynél
régmúltat idézgetni:
szellemálmodás
Míg benne csak őszt,
a tükör festett hátán
tavaszt találnék
(Basho haikujára)
Hervatag emlék
holt virágok képében
viszi a folyó
(Buson haikujára)
YOU ARE READING
Vízcseppben tükröződő világ
Poetry"Aki egész életében ír három-négy-öt valódi verset, az már haikuköltő. Aki pedig eljut tízig, mester." Matsuo Basho Azt hiszem, ez az idézet rendkívül jól mutatja, milyen nehéz műfajról is van szó. Basho a japán költészet egyik legnagyobb haikuírója...