You twisted my head - Draco Malfoy fanfiction

10.

Becsuktam magam mögött az ajtót láttam, hogy valaki ül a kanapén és rám vár. Pansy volt az és nem tűnt nagyon boldognak.
- Ugye te most csak hülyéskedsz velem! - fakadt ki magából a lány.
- Mi történt? Miről beszélsz?
- Nekem ne játszd itt az értetlent. Láttam amit láttam. Te most tényleg ilyen hülyének nézel?
- Pansy, nyugodj le egy kicsit és magyarázd el miről beszélsz. - próbáltam levinni a hangszintjét egy kicsit, mert szerintem a házból már senki sem aludt tovább.
- Hát miről beszélnék. Arról, hogy te és Draco ketten együtt távoztatok a klubból mint az újdonsült gerlepár. Megmondtam a legelején, hogy Draco tabu. Mióta egy házba kerültem vele próbálom felvonni magamra a figyelmét, erre megjelensz te és mindent tönkre teszel. - mondta már szinte széthasadó fejjel.
- Én nem tudom honnan veszed ezt az egészet, de mi nem vagyunk egy pár Draco-val. - próbálom elmagyarázni a helyzetet Pansynek, de közben örülnék annak, hogyha igaz lenne amit állít rólunk.
- Nem vagyok vak Lisa, láttam ahogy megfogott a derekadnál és kisétáltatok azon az ajtón. Le merem fogadni, ahogy kiléptetek a szobából már nem játszottad azt az álszentet amit mutatsz nekünk.
Bevallom ez nagyon szíven ütött, hisz amit gondol meg se történt. Ráadásul nem az a fajta lány vagyok aki olyan könnyen adja magát, mint ahogy ő most leírt engem.
- Azt hittem jó barátnők lehetünk, de egy kétszínű áruló vagy. Jobb ha keresel egy helyet ahol ma aludni fogsz, mert hogy egy szobában nem alszok veled az is biztos. - majd fogta magát és beviharzott a hálónkba. Vagyis mostmár csak az ő szobájába.
Csak álltam ott, mozdulni se tudtam a sok szemrehányástól. Pár könny gördült le a szemem sarkából, mikor hallottam, hogy valaki jön le a lépcsőről. Gyors letöröltem a könnyeim, hogy meg ne lássa,majd leültem a kanapéra.
- Minden rendben? Hallottam, hogy valaki nagy hanggal van és gondoltam lejövök megnézni mi történt. - mondta Draco majd pár lépést tett felém.
- Ohm, igen, minden rendben, menj vissza nyugodtan aludni. -próbáltam közben kerülni a szemkontaktust. Nem akartam, hogy lássa, hogy sírtam.
- Addig nem mozdulok amíg meg nem tudom, hogy mi történt az előbb itt. - mondta határozottan.
- Pansy történt. Vagyis ő azt állítja, hogy minden az én hibám. - majd újra könnyek szöktek a szemeimbe.
- Mert, mit mondott? Nem nagyon lehetett tisztán hallani a hálóból, hogy min veszekedtek. - majd a kezét a combomra helyezte.
Nem nagyon akartam elmondani Malfoynak, hogy miért ordítozott velem Pansy, de éreztem a hangján, hogy komolyan mondja és ha most nem mondom el akkor reggelig itt fogunk ülni.
- Mikor megérkeztem ő várt a kanapén és elkezdett mindent a fejemhez vágni, hogy én őt elárultam és egy kétszínű szajha vagyok. - eddig bírtam tartani magam, majd csak úgy folytak a könnyeim, hogy megállítani se tudtam őket. - Majd azt mondta nekem, hogy keressek egy másik helyet ahol ma aludni fogok.
- Nálunk van egy felesleges ágy, ha gondolod aludhatsz nálunk. - ajánlotta fel Malfoy.
- Kedves tőled, de szerintem ez nem túl jó ötlet. Ha megtudja Pansy, hogy nálad töltöttem az éjszakát, akkor esélyem se lesz a békülésre. - szipogtam
- Kit érdekel, hogy mit gondol rólad az a szószátyár. Már úgy is elment a szobájába reggel meg majd korán kelünk, hogy mielőtt mindenki felébred ki tudj osonni a szobánkból. Senki nem fogja megtudni. - próbált rábeszélni a felvetésére Draco.
A szívem mélyén már az első felajánlásnál habozás nélkül igent mondtam volna. Ki ne akarná Draco Malfoy-val tölteni az éjszakát? Viszont ha belemegyek Pansy még dühösebb lesz, de ha beválik Draco ötlete akkor talán senkinek sem esik bántódása.
- Nem is tudom, félek attól, hogy még jobban megbántom Pansy-t.
- De te semmit se tettél. Ez az egész mind az ő kicsi agyában játszódott le. - próbálkozik jobb kedvre deríteni a szőke, mire egy mosoly szökik az arcomra.
- Jó látni, hogy mosolyogsz. Jól áll neked. - nézett rám azokkal a csábító szemeivel a fiú és éreztem, hogy elvörösödtem.
Csak ültünk ketten a kanapén és néztük egymást percekig csöndben. Jól esett, hogy törődött most valaki velem. Érezni azt, hogy valaki mellettem van. Csak néztem azt a hibátlan arcát és az igéző ajkait, mikor hirtelen arra lettem figyelmes, hogy már nem csak nézem, de érzem is őket. Ha most jól gondolom és nem csak álmodom, akkor Draco Malfoy az imént csókolt meg. Álmaimban se gondoltam volna, hogy ez velem megtörténhet. Gondolkodás nélkül visszacsókoltam, majd hirtelen eszembe jutott Pansy. Elhúzódtam Malfoytól és újra sírni kezdtem.
- Ennyire rossz voltam? - próbálta viccesre venni a témát.
Nem válaszoltam neki semmit csak fel-alá járkáltam a klubban. Megfogta a kezemet Draco és visszahúzott maga mellé a heverőre. Nem szólt semmit csak a karjai közé vett és addig ölelt amíg ki nem fogytam a könnyeimből.
Jól csinálja a srác. Tudja mit kell ilyenkor tenni. Ez sokkal jobban esett, mintha vigasztalni próbált volna. Eléggé kifáradtam a sok sírástól ezért becsuktam egy kis időre a szemeim, de már csak reggel nyitottam ki őket.