You twisted my head - Draco Malfoy fanfiction

17.

Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a lányok mit akarnak mondani. A griffendél háza felé vettem az irányt és igyekeztem minnél hamarabb odaérni. Már szinte futottam a folyóson mikor valakibe beleütköztem és mind a ketten a földre estünk.
- Nem látod, hogy jönnek veled szembe? Nyissd már kicsit ki a szemed! - háborgott az illető.
- Úristen ne haragudj! Nagyon sajnálom, de sietnem kell, ne hara.... Draco? - lepődtem meg, mikor felálltam a földről.
- Lisa? Ne haragudj, nem láttam, hogy te vagy az. Az előbbit nem úgy értettem. - mentegetőzött.
- Nem kell mentegetőznöd. Én voltam az aki mint egy eszelős ment a folyóson. De ha nem haragszol nekem sietnem kell majd este beszélünk. - azzal egy puszit nyomtam az arcára és már mentem is tovább, de még utánam szólt.
- Csinálunk este valamit?
- Benne vagyok! - ordítottam vissza neki.

Futottam fel a lépcsőn, majd megálltam a Kövér Dáma képe előtt és majd elájultam a lihegéstől.
- Elnézést, ki tudná hívni Lilly-t és Camillát? - próbáltam gyorsan elmondani a mondandómat.
- Aranyom, pont most mentek le a könyvtárba. Ha sietsz talán még ott találod őket. - magyarázta a hölgy.
Ugye most csak szórakoznak velem. Nem elég, hogy kiköpöm a tüdőm, de mégegyszer meg kell tennem ezt az utat. Mindegy a kíváncsiság jobban megöl mint a fáradság, szóval megint elkezdtem szedni a lábaimat. Pár perc múlva megint a könyvtár előtt voltam. Beléptem a terembe és elkezdtem keresni a lányokat. A könyvtár végénél pillantottam meg őket egy asztalnál. Odamentem hozzájuk és leültem én is melléjük.
- Szia Lisa, minden oké? Nagyon ki vagy pirulva. - nézett rám aggódó szemekkel Camilla.
- Igen, persze, csak már szinte másodjára járom körbe az iskolát titeket keresve, de nem ez a lényeg. Anna mesélte, hogy valamit mondanotok kell és nem bírtam várni a dologgal, szóval ha már ennyit futottam, kérlek meséljétek el!
- Nyugi, elmeséljük, csak levegőt is vegyél. - mosolygott Lilly. - Emlékszel amikor Roxmortsból jöttünk vissza és engem külön hívott Harry, Camillát pedig Ron?
- Persze, hogy emlékszek rá. Mi történt? Csak jót meséljetek! - vártam izgatottan a válaszukat.
- Mi Harry-vel megbeszéltük, hogy a keddi válogatás után együtt lógunk és megbeszélünk mindent, hogy mit szeretnénk egymástól. Szóval ha minden jól megy keddtől már egy pár leszünk. - örömködött Lilly.
- Ami meg az én találkámat illeti Ronnal, az nem sikerült ilyen jól. - szomorkodott egy kicsit Camilla. - Mint kiderült csak azért hívott külön, hogy tanácsot kérjen tőlem lány ügyben. Szóval nem én tetszek neki hanem más.
- Nagyon sajnálom Camilla. Találsz majd jobbat nála. Ha ő nem látja mennyivel jobb vagy mint az a lány aki bejön neki akkor vak. Mást nem tudok rá mit mondani. - próbáltam vigasztalni. - Lilly nektek pedig nagyon örülök. Biztos, hogy összejön nektek a dolog.

Mindent kitárgyaltunk a lányokkal. A keddi válogatót, hogy mennyire izgulunk és reméljük mindannyian benne leszünk a csapatban. Beszéltünk Ronról, hogy mekkora egy idióta, hogy nem látja, hogy az igazi nő számára ott volt előtte mindvégig. De ez a hajó sajna már elúszott számára. Camilla jobbat érdemel nála, olyat aki tudja, hogy ő a megfelelő barátnő alany. Arról is szó esett, hogy mi van köztem és Draco közt, de az igazságot még nem mondhattam el, így kitaláltam valamit.

Pár óra beszélgetés után elbúcsúztunk egymástól és mindannyian a házunkhoz mentünk. A mardekár ajtajánál elmondtam a jelszót majd beléptem a szobába. Mindenki nyüzsgött a klubhelyiségben. Valaki házit írt még így egy nappal az új hét kezdete előtt, valakik a tegnapi bulit beszélték ki. Én felmentem a szobámba és meglepetésemre Draco ült az ágyamon. Becsuktam magam mögött az ajtót és egy csókkal üdvözöltem.
- Készen állsz az esti programunkra? - kérdezte.
- Attól függ mit terveztél? - öleltem át a nyakát.
- Az legyen meglepetés, de ahhoz el kell innen mennünk. Szóval indulhatunk?
- Kérlek vezess. - majd megcsókoltam mégegyszer és kisétáltunk a hálóból.

A folyósokon sétáltunk és megálltunk egy fehér fal előtt.
- Ez lenne a meglepetés? Meg vagyok lepődve, nem gondoltam, hogy ilyen romantikus vagy Malfoy. - mondtam ironikusan és közben nevettem.
- Az is vagyok, de nem a falat akartam megmutatni. Várj egy kicsit. - majd háromszor elsétált a fal előtt.
Az elején kicsit furán néztem rá. Nem tudtam mire készül, majd egyszer csak megjelent egy ajtó. Mintha erről már olvastam volna valahol, ha úgy emlékszem a Szükség szobájának hívják. Nem hittem, hogy pont idehoz.
- Csak a hölgyek után. - kinyitotta az ajtót Draco és előreengedett.
Beléptünk mind a ketten a szobába és amit láttam az elképesztő volt. Mindenhol gyertyafény és a szoba közepén egy asztal volt két székkel. Nagyon romantikus volt az egész.
- Gyertyafényes vacsorával készültem a legszebb lánynak az iskolában. - bókolt a barátom.
- Szépen kitettél magadért meg kell, hogy mondjam. - majd egy csókkal köszöntem meg a kedveskedését.

Leültünk mindketten az asztalhoz és nekiláttunk a romantikus esténkhez. Mindenről beszélgettünk és kicsit jobban meg is ismertük egymást. Szó esett a quiddich válogatóról és persze arról is, hogy mit tervez majd Pansy-vel. Beavatott a tervébe, amit persze nem annyira toleráltam, de csak egy hétről van szó, nagy baj nem lehet. Elmondta, hogy holnap bájitaltanon úgyis páros munka lesz és majd akkor kezdi el az egészet. Kicsit szomorú voltam, hogy nem együtt fogunk dolgozni, de majd csak kibírom valahogy.

Végeztünk a vacsorával és már kezdett egy kicsit késő lenni. Fogtuk magunkat és visszamentünk a klubhelyiségbe. Olyan későre járt már, hogy senki nem volt ébren mire visszaértünk. Felmentünk a lépcsőn majd az ajtóm előtt megálltunk. Kinyitottam az ajtót, bementem rajta viszont Draco nem mozdult.
- Te nem jössz be? - néztem rá értetlenül.
- Akkor ma is együtt alszunk?
- Azt hittem ez egyértelmű. - mosolyogtam rá.
Ő is bejött majd átöltöztünk a lefekvéshez. Az ágyban még beszélgettünk egy kicsit. Elmeséltem, hogy miket beszélgettem a lányokkal ma és, hogy mennyire kiváncsi vagyok ki lehet az a lány akinek bejön Ron.
- Én úgy halottam, hogy Hermione Granger az. - mondta Draco.
- Hogy micsoda? Tényleg ő az? De hát Camilla ezerszer szebb nála. Én ezt nem fogom fel. - értetlenkedtem.
- Szerintem te sokkal szebb vagy mindkettőjüknél. - majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Jó, de most nem ez a lényeg. - mosolyogtam rá. - Ezt holnap el kell majd mesélnem a lányoknak, de szerintem mostmár aludjunk, mert hulla fáradt vagyok.
Szép álmokat kívántunk egymásnak és egyből elaludtunk.