𝕐𝕠𝕦'𝕣𝕖 𝕄𝕚𝕟𝕖 𝕃𝕚𝕥𝕥𝕝𝕖 ℍ𝕖𝕣𝕠! (Yᴀɴᴅᴇʀᴇ Bᴀᴋᴜɢᴏ×Rᴇᴀᴅᴇʀ)[BEFEJEZETT✔︎]

1. Fejezet - Újra kezdődik?

[Név] szemszöge:

– Mi a baj [Név]? – kérdezte aggódva Kirishima, mert még mindig sokkba voltam.

– Semmi... – suttogtam, majd lassan visszaereszkedtem az ágyra.

– Miért nézted annyira azt a szőkét? – firtatta Eijiro, miközben mellém ült.

– Te nem vetted észre? – néztem rá kikerekedett szemekkel.

– Mégis mit?

– Pontosan olyan volt, mint Katsuki – jelentettem ki, mire a vörös elkezdett gondolkodni, majd visszakapcsolta a TV-t, és jobban megnézte.

– Tényleg hasonlít Bakubrora, de ez nem lehet Ő.

– De ez biztos, hogy Ő az! Ha a hős egy robbanásban halt meg, akkor-

– [Név], ide figyelj – nézett mélyen a szemembe Kirishima – Attól még, hogy egy robbanásban halt meg, még nem lehet, hogy Bakubro miatt.

– De igen Kiri! – emeltem fel a hangom egy kicsit – Tudom, hogy Ő az! Ismerem a technikáját! Ismerem a természetét! Szóval ne kérdő jelezd meg, hogy mit mondok, mert bajok lesznek! – süvöltöttem.

– B-bocsánat [Név] – mondta bűnbánóan Kirishima – Nem tudtam, hogy Bakubro eltűnése ennyire felkavart.

– Jhaj – sóhajtottam – Pedig gondolhattad és tudhattad volna!

– Sajnálom, már mondtam – ölelt meg a vörös hajú, mire visszaöleltem.

– Semmi baj – mosolyogtam, majd elnegedtük egymást – De ha Katsuki itt van, akkor nem szabad egymáshoz érnünk. Tudod miért... – néztem félre.

– Igen – sóhajtott egy nagyot – Hiányozni fognak az öleléseid [Név].

– Hidd el, nekem is a tieid. De most az lenne a legjobb, ha szólnánk Aizawa senseinek – jelentettem ki, majd a telefonom után nyúltam, de nem volt a helyén – Kiri nem láttad a telóm?

– Nem – rázta meg a fejét – De itt volt az előbb, nem?

– De – néztem körbe kicsit remegve.

Kirishima ezt azonnal észre vette, és szorosan megölelt. Visszaöleltem.

– Semmi baj [Név] – motyogta a vállamba – Itt vagyok.

– Kiri köszönöm, hogy-

Ebben a pillanatban egy lövés dördült el, és a falba fúródott egy puska golyó. Mindketten a földre estünk ijedtünkben a hirtelen zaj miatt.

– E-ez meg mi volt? – kérdeztem ijedten – Vagy honnan és kitől jött?

– Nem tudom [Név] – mondta Eijiro – Szólok a senseinek.

Kirishima a telefonja után kapott, de a nem találta a helyén. Kicsit megijedt ezért a lövésről megfeledkezve felállt, és elindult az emeletre. Én nagyon aggódtam miatta, ezért a képességemmel egy "buborékot" csináltam köré. Amint Kiri eltűnt a felső szinten, én egyedül maradtam a nappaliban. Semmi szokatlan nem történt amíg én is a telefonom után nyúltam. Nem volt a helyén...